Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Molnár András: Deák Ferenc birtokai

Klárát és Ferencet is felmentette a gyámság alól: „miután köztudomás szerint is Deák Ferenc úrnak úri maradékai törvényes idejeket elérték, a vármegye közaggodalma alul is kilépték."

18 A közös gazdálkodás szerződései (1811—1843) Amint azt már Hertelendy György is említette, 1808-tól 1810 végéig a gyám felügyelésével a gazdatisztek irányították a Deák-birtokok gazdálkodását. 1811. február 3-án azonban haszonbérleti szerződés megkötéséhez gyűlt össze a kehidai kúriában Hertelendy György, Nemeskéri Kiss József (Deák Jozefa férje) és Deák Antal. Miután az első három év számadásait átvizsgálták, egyetértettek abban, hogy a gazdálkodást nem lehet folytatni a korábbi módon, anélkül, hogy a jövedelmek ne csökkennének. Ifj. Deák Ferenc és Klára kiskorúsága miatt a birtokok megosztása szóba sem jött, ehelyett a gazdálkodás egy kézben való összefogását, közvetlen irányítását láttak célszerűnek. Erre a feladatra alkalmasnak találták Deák Antalt, aki fiatal kora ellenére (nem töltötte még be a 21. életévét) már 1809-ben tisztje volt a zalai nemesi felkelésnek, hazatérte után pedig szolgabíró lett a kapornaki járásban. Azért tehát, hogy a család javai csorbítatlanul megmaradjanak, az adósságok kifizettessenek, és az évenkénti jövedelem biztosabb lehessen, Deák Antal évi 16.000 váltóforint lefizetése ellenében 6 esztendőre haszonbérletbe vette a kehidai, kustányi, koppányi, söjtöri és ezekhez tartozó javakat, az előző évről megmaradt (és számadásba foglalt) szalmás és szemes gabonát, borokat, marhákat, birkákat, sertéseket és szerszámokat „egy szóval az egész fondus instructust, és minden effectusokat mostanság földben lévő vetéssel együtt". A haszonbérlő kötelességeit a család a következőkben határozta meg (az évenkénti számadás terhe mellett): 1. Legfontosabb teendő a javak tehermentesítése, ezért az éves jövedelem 3/4 részét, 12.000 forintot az adósságok és kamatok kifizetésére kell fordítani, csak a maradék 4.000 forintot lehet a négy testvér között egyenlő arányban évente felosztani. 2. Miután a termények közül csak 50 akó újbor, 50—50 köböl búza, árpa, zab és 100 köböl rozs tartozik a haszonbérbe vett javakhoz, a többi bor és gabona (valamint a négy ló) árát a bérlőnek ki kell 1811 augusztusáig fizetni, a pénzt pedig a közös költségekre kell fordítani. 3. A szerződésen a 6 év letelte előtt egyik fél sem változtathat, kivéve azt az esetet, ha „az országban teendő valamely közönséges rendelés miatt, vagy a most folyó bankó céduláknak változásával a productumoknak ára vagy igen ZML Kgy. jkv. 1821. december 17.2683. sz. Hertelendy Györgynek az e számra beadott jelentése nem a közgyűlési iratok, hanem az 1790. utáni gyámügyi iratok között található: 6. doboz, 17. sz. vö: Ferenczi I. köt. 61. o.