Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Srágli Lajos—Tóth János: A Majerszky-per körülményei

a Lovászi Kőolaj termelő Vállalatnál: a Budafai Kőolajipari Vállalatnál: a Nagylengyeli Kőolaj termelő Vállalatnál: a Dunántúli Mélyfúró Vállalatnál: a siófoki távvezeték termelési ért. vesztesége: a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár (Nagykanizsa) 12.678.522 Ft, 11.953.244 Ft, 37.681.055 Ft, 12.012.400 Ft, 1.172.131 Ft, 8.102.000 Ft, 83.599.352 Ft A vádiratban az ügyész külön hangsúlyozta az okozott jelentős gazdasági kárt, a tudatosságot és azt, hogy a „terheltek valamennyien kezdeményezői voltak az olajipari vállalat területén, valamint a megye egyes területein az ellenforradalom kibontakozásának, ezen túlmenően az ellenforradalmi csoportok élére állva az ellenforradalmi szervezkedést és megmozdulásokat irányították és vezették." A vádirat leíró részében szó esett a termelés szándékos beszüntetéséről, de az összegzésben, a vádak megfogalmazásában ez nem szerepel hangsúlyosan. Az ügy bírósági tárgyalása 1958. március 17-én kezdődött meg a Zalaegerszegi Megyei Bíróságon. Az elhúzódó tárgyalássorozatban —június 4-én született ítélet — a rendőrségi nyomozás eredménye és a vádirat alapján, nagy számú tanú felvonultatásával próbálták meg bizonyítani a vádlottak bűnösségét. A bíróság az események mérlegelésénél szakértők véleményét is kikérte. A nyolc szakértő véleményét összegző jelentést 1958. május 15-én beterjesztették a bírák elé. A szakértői bizottság jelentése rendkívül ellentmondásos. Egyrészt kimutatták, hogy a vádlottak „ellenforradalmi" tevékenységükből fakadóan a népgazdaságot 40.390.150 Ft kár érte. A károk a termelés leállításából származnak. Másrészt elismerték, hogy a termelés kiesésében szerepet játszott az utazási nehézségekből és a kijárási tilalomból adódó létszámhiány, az energiakorlátozás, valamint a fúró- és lyukbefejező berendezések rendkívül leromlott műszaki állapota. Az ellentmondások egyik oka az is, hogy a szakértőbizottság vizsgálatának kiindulási alapja az a szakértői jelentés volt, mely 1957 júniusában készült a nehézipari miniszter rendelete alapján.

21 A tények objektív rögzítése és értékelése helyett így már csak egy kész — az „ellenforradalmi károkat" rögzítő — szakértői jelentés konkrét adatokkal történő igazolására volt csak szükség. A szakértő bizottság jelentése azonban a szakértők legnagyobb jóindulata esetén sem változtatott volna az ügy menetén. Erre és a követett eljárásra vallanak a megyei ügyésznek a legfőbb ügyészhez küldött jelentései:

22 „Az üggyel kapcsolatban jelentem még tájékoztatásul, hogy terheltek ellen az eljárás a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés bűntette miatt indult meg. A tárgyalás során azonban olyan ZML. Zm. Főügyészség iratai, 1958., 1957. TÜK. 028. sz., 1958. jún. 16., valamint: 1957. Ig. III. 1/15. sz., 1958. július 07. 21 Uo.