Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Srágli Lajos—Tóth János: A Majerszky-per körülményei

lani, vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; további enyhítésnek helye nincs." Érdekes a védelem ellátására vonatkozó rendelkezés: „A polgári és katonai büntetőeljárás során, ha az állam érdekének megóvása különösen indokolja, meghatalmazott vagy kirendelt védőként csak az az ügyvéd járhat el, akit az igazságügy-miniszter az e célból összeállított jegyzékbe felvett." így kerülhetett a védők sorába pl. az 1945 utáni első koncepciós perekben ítélkező népbíró is.

4 Az ügyészségek, bíróságok munkáját, az ítélkezési gyakorlatot egyebekben még ugyanazok a törvények, törvényerejű rendeletek alkották, melyek az 1956 előtti koncepciós perek jogi lehetőségét adták.

5 A büntetőpolitika gyakorlati megvalósításának irányát a későbbiekre vonatkozóan az MSZMP KB Titkárságának 1957 decemberében a büntetőpolitika egyes kérdéseiről szóló határozata szabta meg. Ennek alapján született a 103/1958. BM, IM, Legfőbb Ügyész számú közös utasítás a büntetőpolitikai irányelvekről, melyek megállapították az ügyészségek elé állítandó legfőbb követelményeket.

6 Az ügyészségi munka „szellemére" és gyakorlatára kiválóan rávilágít a Zala megyei politikai ügyésznek a Legfőbb Ügyészséghez küldött 1957. IV. negyedévi jelentése. Véleményét a következőkben összegzi: „Az értelmiség körében lefolytatott eljárások is azt mutatják, hogy kevesebb %-ban lettek a bűncselekményt elkövetők felelősségre vonva, mint azt az ellenforradalom ideje alatt tapasztalt események megkívánnák. Ugyanis köztudomású, hogy vidéki viszonylatban is az ellenforradalmat a helyi értelmiség körében lévő ellenséges elemek szervezték meg és nagy általánosságban is, főleg ezekből tevődött össze az ellenforradalmi bizottságok taglétszáma... Az ellenforradalmi bűncselekmények bírósági tárgyalásain általánosságban az tapasztalható, hogy egyes bírák nem kellő súllyal értékelik az elkövetők tevékenységét és ezért helytelen ítéleteket is hoznak. Ugyanis uralkodó a bíróságoknál az a szemlélet, hogy csak akkor kell keményebb ítéleteket kiszabni, ha az ellenforradalom alatt valamelyik terhelt brutális magatartást is tanúsított, tehát tettlegességekre is vetemedett. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a bűncselekmény társadalmi veszélyességét, hogy itt az államrend megdöntéséről volt szó. Ez a szemlélet az egész bírósági berkekben irányadó. Az ilyen szemléletnek tudható be, hogy a Zala megyei ellenforradalmárok vezetőinek és a zalaegerszegi városi ellenforradalmi bizottság vezetőinek tárgyalása során egyes vezetőkkel szemben csupán 1 és 2 éves büntetéseket szabtak ki. Ugyanakkor a községi vonatkozásban ellenforradalmi tevékenységet kifej tő személyekkel szemben pedig jóval súlyosabb, 5— 6 éves büntetéseket szabnak ki. Ez az arány teljesen helytelen, mert köztudomású, hogy a megyei és városi forradalmi bizottságoknak tevékenysége nyomta 4 A Majerszky-perben Majerszky Béla és Korim Kálmán védője dr. Major Ákos, hajdani népbíró, a Népbíróságok Országos Tanácsa egykori elnöke volt. 6 így pl.: a Hatályos Anyagi Büntetőjogi szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ); a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. tvr., a közlekedés rendjének fokozottabb védelméről szóló 55/1953. M. T. rendelet, a bíróságokról szóló 1954. évi II. tv. 6 ZML. Zala M. Főügyészség iratai, Bül., 1958.