Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

T. Mérey Klára: Az iparszerkezet történeti gyökerei a Dél-Dunántúlon,

mint Dél-Dunántúlon, addig 1960 és 1970 között Dél-Dunántúl ipari keresőinek számbeli növekedése lesz sebesebb.

37 A fejlődés menete azonban korántsem volt olyan zökkenőmentes és egyenes vonalú, mint ahogy az a statisztikai adatokból látszik. Az iparfejlesztés során elkövetett hibák is hozzájárultak ahhoz a gazdasági, társadalmi és politikai feszültséghez, amely végül is 1956-ban a tragikus politikai válsághoz vezetett. Területünkön a legsúlyosabb károsodás ekkor Zala megyét érte, ahol az olajtermelés szüneteltetése és hanyatlása különösen érzékenyen érintette a megyét és az ország gazdaságát.

38 Az ezt követő időkben az életszínvonal addigi emelkedését kívánták stabilizálni. Az iparfejlesztés zömmel az egyre növekvő lélekszámú városok és népesebb nagyközségek szabad munkaerő-kapacitására irányult, ezeken akart munkahelyetlétesíteni. Dél-Dunántúl négy megyéjében a városokban élő népességnek 1949-ben már csak 18—39%-a élt iparból, de ez az arány 1960-ra már 26— 56%-ra nőtt és 1970-ben már 35—60%-ra emelkedett. Baranya megye állt az élen nagyipari centrumával, Péccsel és három városával. A legalacsonyabb volt az iparból élő népesség aránya Tolna megye városaiban, ahol mindössze Szekszárd és Dombóvár volt városi rangban. A fenti három időpontban Budapesten az ipari népesség aránya 48,55 és 53% volt, országosan pedig 23,34, illetve 35%. Az ipari népesség növekedésének üteme tehát Dél-Dunántúl városaiban az iparfejlesztés extenzív szakaszában gyorsabb volt mint a fővárosban, illetve az egész országban.

39 Tanulmányunk végén érdemes még áttekintenünk a dél-dunántúli gyárak telpeinek és gyári munkásainak részesedési arányát a gyáripar országos telep-, illetve gyári munkás számában, hosszabb időtávban.

40 Év A telephelyek A munkások számának százalékos aránya 1910 5,2 3,2 1942 7,7 3,6 1969 12,7 9,3 Az út, amelyet Dél-Dunántúl területén az ipar munkásainak meg kellett tennie, nem volt könnyű. Évszázados elmaradást kellett behozni néhány év alatt. A jövő dönti majd el, hogy ez sikerült-e vagy sem. A múlt tapasztalatait azonban mindenkor ismernie kell mindazoknak, akik gazdasági életünk arculatát akár irányító gondolataikkal, akár két kezük munkájával alakítják és formálják. Itt jegyzem meg, hogy az ipar keresői az aktív keresők 12,9%-át alkották 1949-ben Dél-Dunántúlon és 22,1%-át Magyarországon. 1960-ban ez az arány 24,3, illetve 34,2% és 1970-ben 36,1, illetve 44,2%. Bencze i. kézirat. V.o. Az 1970. évi népszámlálás köteteinek adatait. A számítások forrása: Gyáripar, 1910. — Gyáripari táblázatok, 1942. Az 1969. évi adatok forrása: Területi Statisztikai Zsebkönyv, Bp. 1970. 76—77. old. (Gyárnak csak a minisztériumi és a tanácsi, vagyis állami vállalatokat tekintettük, minthogy a szövetkezetek és a magánipari vállalatok nem voltak gyári jellegűek.)