Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)

Kövér György: Nobilizált pénzváltók — pénzváltó nemesek. A Baron testvérek Pesten.

KÖVÉR GYÖRGY NOBILIZÁLT PÉNZVÁLTÓK — PÉNZVÁLTÓ NEMESEK A Baron testvérek Pesten 1862 májusában a 25 esztendős Baron Benedek és öccse a 20 éves Ede Pest város tanácsától iparjegyet kért és kapott pénzváltó üzlet gyakorlására.

1 Előéletükről annyit tudunk, hogy a keszthelyi kereskedő Baron Ignác gyermekei voltak. Benedek 1846-tól 4 évet a keszthelyi premontrei gimnáziumba járt és az 1859-es iparrendtartás alapján önálló kereskedést is ott űzött.

2 1862-ben még mindketten nőtlenként szerepeltek, Benedek 1863 májusában vette feleségül Schlesinger Herminát, akitől 1870-re már két gyermeke is született, Tivadar-Ede és Franciska-Erzsébet.

3 A pénzváltó céget, a „Báron testvérek" közkereseti társaságot 1862. június 1-i szerződéssel alakították meg, „mindketten közösen járultak az üzlet gyakorlásához, úgy hogy a veszteség ép úgy mint a nyereség mindkettőt egyenlőleg illette."

4 Az üzlethelyiséget a Színház téren fekvő Bank épületben bérelték. A pénzváltó üzletek, vagy ahogy a címtárak nevezték a Wechselstube-k rohamos szaporodása a hatvanas évek egyik jellemző változása volt a pesti City-ben. 1859-ben még csak 7-et tartottak számon, 1871-ben viszont már 31-et. A korszak tevékenység-szerkezetének differenciálatlanságára jellemző, hogy korábban zömmel maguk a kereskedők gyakorolták ezt az üzletágat, de a pénzváltók sem értékbe kizárólag a wechsler mesterséggel, hanem működésük a banküzlet más körére is kiterjedt. Pest gazdasági átalakulásának motorjai az értékpapír-üzlettel foglalkozó nagykereskedő cégek mellett mindinkább a pénzváltó cégér mögött meghúzódó kereskedő-bankárok lettek. A pénzváltókat eleinte egyik kereskedelmi testület sem fogadta be és később sem mindenki lett a Bürgerliche Handelstand tagja. 1859 októberében — az 1 Budapest Főváros Levéltára (BFL) IV.1303/f 11.942/1862. 2 Uo. iÜ. Sasfi Csaba szíves közlése. 3 Izraelita házassági anyakönyvek Pest Magyar Országos Levéltár (MOL) A3567, ill. MOL Királyi Könyvek K 19 1. cím. 68. k. 82—84. o. 6576. sz. 4 Főváros Cégbíróság Cg. 1876/197. (Az iratokat még a BFL-be szállítást megelőzően használtam, így jelzeteim is az eredetiek.)