Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Bilkei Irén: Egy zalai köznemes pályája a a XVI. században
konventnek a XVI. század közepén saját ötvösmestere van, akit aurifaber mester-nek nevez az oklevél. A másik érdekessége az oklevélnek, maguknak az ezüsttárgyaknak fizetőeszközként történő szereplése. A kor divatjának megfelelően Csány Ákos is szívesen gyűjtötte a nemesfém tárgyakat. Ez a kölcsönügylete a visszájára fordult ugyan, de ha csak a korábbiakban vázolt pénzügyeit ismerjük, akkor is joggal feltételezhető, hogy nem egyedi esetről van szó, és maga Csány Ákos sem riadt vissza hasonló ügyletektől, ha érdekei úgy kívánták. 7. Befejezésül kíséreljük meg összefoglalni a fentebb elmondottakat. A nemesség jómódú középrétegéhez tartozó Csány Ákos nem „homo novus"-ként ugyan, de egy kevésbé ismert család sarjaként játszott jelentős szerepet kora társadalmában. Ezt a szerepet nem a korabeli politizálás egyik színterén, a vármegyéb en j átszotta, hanem egy nagyúr familiárisaként. Eletpályája az egyik lehetséges utat mutatja, ami a XVI. századi magyar társadalomban egy átlagos nemes számára adódott a felemelkedéshez. A fentebb elmondottakban láthattuk, hogy Csány Ákos Nádasdy Tamás familiárisaként hogyan jutott tisztes vagyonhoz és társadalmi megbecsüléshez. 69 Az ő servitorsága jelentette valószínűleg a család többi tagja számára is a felemelkedést. Rokonai közül unokaöccse, Csány Bernát Zala megye alispáni tisztségét viselte 1580-ban és 81-ben. 70 89 Maksay E, Sopron vármegye birtokos társadalma a XVI. század közepén. Soproni Szemle 33, 1979, 157—170. — párhuzamos jelenségeket elemez Nádasdy Tamás ottani familiárisaival. 70 Bilkei I.—Turbuly É, Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái, 1555—1711. I. Zalai Gyűjtemény, 29, 1989, 29—30.
