Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István Zala megyei uradalmai
Az uradalom igazgatása (directio) Pólóskéről történt: itt volt a tiszttartó (inspector) és a számtartó (exactor) lakása, de itt tartózkodott az uradalom ügyésze (fiscalis) is. A mérnököt viszont Sopronból kellett esetenként lehívni a szükséges mérési, szintezési munkákra. Az inspectornak volt egy íródeákja is; szemleútjaira pedig kocsis szállította. Az uradalmi rendtartás (ordinarium) szerint az uradalom három gazdaságát egy-egy ispán vezette, akinek intézkedései végrehajtásánál a pölöskei gazdaságban 2, a bakiban 3, a náprádfaiban 1 hajdú állt rendelkezésre. A netán renitenskedő jobbágy ok az uradalom pölöskei tömlöcébe kerültek, ahol egy porkoláb vigyázott a fogva tartottakra. Az uradalom erdőmestere Félig-Bak pusztán lakott; az ő felügyelete alá tartoztak az erdőőrzők, másként erdőpásztorok: a pölöskei és a náprádfai gazdaságban 1— 1, a baki gazdaságban 3. A pölöskei gazdaságban az uradalom állatállományának gondozását fajtánként 1—1 kanász, gulyás, birkás irányította és felügyelte, a baki gazdaságban Bakon, Félig-Bak pusztán és Tüttösön is volt 1—1 birkás, Félig-Bak pusztán pedig 1 bivalyos is. A náprádfai gazdaságban 1 birkás volt. Ami a betakarított gabonatermés megfelelő elhelyezését, kezelését illeti, arról Pölöskén, ill. Félig-Bak pusztán 1—1 pajtabíró gondoskodott. Az uraság Barnak-pusztán lévő, 160 kast tartalmazó méhesét 1 méhész gondozta. A gazdasági épületekről az uradalom helységeinek 1813. évi topográfiai leírása több fontos adattal szolgál, amelyek építészeti-néprajzi szempontból sem érdektelenek. Az 1817. évi projectumok további építkezések szükségességét vetették fel. A pölöskei uradalom tiszttartójának évi fizetése (salarium) a következő volt: pénzben 590 Ft, amihez még 147 Ft drágasági pótlék járult; természetben 60— 60 pozsonyi mérő búza, rozs és kukorica, 40 öl fa, 30 akó bor, 25 szekér széna; továbbá állattartási engedélye volt 25 db szarvasmarhára és 30 sertésre/ Az ispánok évi 50 Ft-ot, kanász, gulyás, birkás, erdőpásztor 30 Ft-ot, a hajdú 26 Ft-ot kapott készpénzben; ehhez még természetbeni járandóságok kapcsolódtak. Egy-egy béres évi fizetése 26 Ft és még 10 Ft drágasági pótlék; természetben 8 p.m. búza, 16 p.m. rozs, 2 szekér széna, 6 szekér fa. Engedélye volt 2 marha tartására, s használatba kapott 1/2 hold kukoricaföldet, 1/4 hold kenderföldet, 1/8 hold káposztaföldet. A tiszttartó által az uradalom gazdálkodására vonatkozóan előterjesztett tervezeteket (projectum)—a Széchenyi-birtokok általános jószágkormányzója, Liebenberg János véleményét kikérve — végső fokon maga Széchenyi Ferenc bírálta el, részletes utasításokat adva a földek trágyázásának, vetésének mikéntjére, a marhagulyák és birkanyájak gondozására, a birkanyírás módjára, az erdők kezelésére, a csatornák tisztogatására stb. Elvárta az uradalom tiszttartójától, hogy a különböző lehetséges módozatok egybevetésével (combinatio), az uradalmi gazdálkodás szempontjából leghasznosabb megoldást válassza a — lehetőleg rövid lejáratú — szerződések kötésénél, amelyek a jobbágyoknak az úrbéri robotkötelezettségükön felüli, az uradalom számára oly fontos napszámait biztosítják.
