Gazdaságtörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 34. (Zalaegerszeg, 1993)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István Zala megyei uradalmai
összegek összesen 398 Ft 25 xr-t hoztak a szentgyörgyvári uradalomnak. (A falvak kenderföldjéért, bikarétjéért holdanként általában 2 Ft-ot kellett fizetni; a cenzusban (in censu) birt. szántóföldekért Szentgyörgyváron a holdanként fizetendő' 24 xr mellett a termés egyötödének kikötése volt a lényegesebb. Az uradalom — alább említendő' — erdei jövedelmeihez pedig (közelebbről meg nem határozható mértékben) hozzájárult az is, hogy a jobbágyság — „faizási " lehetőségei megszorítása folytán — egyre inkább volt kénytelen pénzért beszerezni tűzifa- és épületfa-szükségletét. Helyenként azért is fizetnie kellett, hogy állatait a berkekben legeltethesse. Teheneikhez csordást, sertéseikhez kondást tarottak, (ezek Senyén a község házában laktak), vonós ökreit ki-ki maga legeltette. Ha valamiben megsértették a földesúri gazdálkodás érdekeit, büntetéspénzt kellett fizetni. Ennek évi összegét 10—12 Ft-ra becsülték az uradalomban. Legkevesebb 2617 Ft-ra (az uradalmi összjövedelem 23,7%-ára) tehető az az összeg, amelyet az uradalom jobbágynépe döntően úrbéres minőségében, illetve cenzusként együttvéve fizetett. A szentgyörgyvári uradalom maj orsági (allodiális) gazdálkodásának terméseredményeiről (procreatio), s azok középáron számított jövedelmeiről viszont a következő kép alakítható ki: Búza 494 köböl 19 (1235 Ft 30 xr), rozs 680 köböl (1190 Ft), árpa 219 köböl (329 Ft 15 xr), zab 256 köböl (193 Ft), kukorica 100 köböl (175 Ft), repce 64 köböl (95 Ft). Összesen: 1813 köböl (3217 Ft). —A majorsági szántókat is két nyomásban (calcatura) művelték, mint a parasztok a magukét. Trágyázásukra 5—6 évenként került sor. Az allodiális rétek termése („szüleség"): 220 szekér széna és 100 szekér sarjú 20 . Nem került eladásra, hanem teljes egészében az uraság állatállományának takarmányozására szolgált. Az uradalomnak 8 igavonó (jármos) ökre volt Szentgyörgyváron, és 1700 birkája (1200 Mánd-pusztán, és 500 Zalaszentlászlón). Abirkatartás 2200 Ft-ot jövedelmezett. A topográfiai leírás érdekes utalásokat tartalmaz a juhok itt 1812-ben bevezetett himlő elleni oltása rossz tapasztalatairól, az oltóanyag (matéria), illetve az oltási időpont megválasztásának esetleges helytelensége feletti tűnődésről, valamint a juhok rühössége ellen alkalmazott kén („büdöskő") szerepéről a takarmányozásban. Majorsági bortermés 119 akó (239 Ft). Pálinkafőzésből: 2 akó (20 Ft). Erdei jövedelem: 250 Ft A szentgyörgyvári uradalom majorsági gazdálkodásában tehát a piacra termelés szempontjából a gabonatermesztés és a juhászat volt csak számottevő. Az eladásra fordítható gabonamennyiség közelebbi meghatározásához tudnunk kellene azonban az uradalom alkalmazottainak ebből levonandó ter19 1 köböl = 62 liter 20 Egy-egy jobbágyi robotos-szekérre 8—10 mázsa, egy uradalmi béres-szekérre viszont 15 mázsa széna vagy sarjú fért.
