A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
MOLNÁR ANDRÁS: A 7. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE
7. honvédzászlóalj 900 emberrel, valamint, egy lovas és egy gyalogos ágyutelep.) 119 Szeptember 19-én a nádor megérkezett a magyar sereg tapolcai főhadiszállására, szemlét tartott az alakulatok felett, majd módosítva a veszprémi összpontosítási tervet, úgy rendelkezett, hogy a főerők Székesfehérvárra vonuljanak vissza, a tartalékok pedig Kenésénél és Lepsénynél álljanak fel. 121 ' A szeptember 19-én még Nagyvázsonyban éjszakázó magyar csapatok 20-án megérkeztek Veszprémbe, itt a nádor ismét szemlét tartott. 121 A 7. honvédzászlóalj szeptember 18. és 28. közötti vonulását nem lehet pontosan rekonstruálni, mert a hadtest hadműveleti naplója (és Csány leveleinek keltezési helye) általában csak a főhadiszállás, és a sereg zömének (néhány esetben az utóvédnek) szálláshelyét adja meg. Szekovics Pál naplójában viszont ettől rendre eltérő időpontok szerepelnek, így szerinte Keszthelyről szeptember 20-án mentek csak Díszeibe, 21-én délután Tótvázsonyba, és csak 22-én értek Veszprémbe. Innen 24-én a zászlóalj poggyászát, a betegeket és a gyengélkedőket Budára irányították, a zászlóalj pedig csak 25-én vonult Várpalotára, 26-án Székesfehérvárra, 27-én „Sukorón át a táborba, 28-án délután a Velenczey tavak túlsó Dinnyési határba". 122 Szekovics nyilván tévesen rögzítette a dátumokat, mert szeptember 20-án pl. (Teleki aznapi levele szerint) már a magyar utóvéd is Nagyvázsonynál állomásozott, 21-én pedig a hadsereg zöme Várpalotára, a főhadiszállás Székesfehérvárra, egy kb. 2000 főnyi alakulat pedig Lepsénybe érkezett. 123 Hasonló diszpozíciót jelentett Csány* 21-én Székesfehérvárról a miniszterelnöknek: „Mi három részre vagyunk osztva, a jobb szárnyat vezérli Millbeck alezredes, ennek ellenében legfeljebb egy Keszthely felől jövő observations testület lehet, a centrum a sorkatonasággal, honvéd első zászlóaljjal Lepsénynél Holtsek generális vezérlete alatt, valószínűleg Jellasich főerejével szemközt, balszárnya a Duna felé terjedve Répásy őrnagy vezérlete alatt, az egészet Móga tábornagy vezeti; főhadiszállás Fehérvár. A reserva gróf Telekire bízatott." 12 ' 1 Ezekből a napokból a 7. zászlóalj létszámára vonatkozó adatok is ellentmondásosak. Míg szeptember 18-án (Csány említett levele szerint) a Keszthelyről induló létszám 900 fő volt, a szeptember 21-i veszprémi és a 23-i székesfehérvári hadrendben csak 800 fővel szerepel, maid szeptember 25-én, a Székesfehérváron beszállásolt zászlóalj létszámát ismét 900 főre teszik. 12 "' Egészen Pákozdig bizonytalan tehát, hogy a 7. honvédzászlóalj mikor, hol és milyen létszámmal tagolódik be a magyar csapatok harcrendjébe. Annyi bizonyos, hogy a zászlóalj szeptember 24-én már Székesfehérváron volt, mert innen keltezték azt a levelüket, amelyben a zászlóalj tisztikara a Nemzetőrségi Haditanácsnak panaszolta, hogy a zászlóalj tisztjeit és a tiszthelyetteseit mellőzve, idegen (de külső pártfogóval rendelkező) emberekkel töltik be a megürülő tiszti állásokat, ráadásul számfeletti tiszteket neveznek ki. „Ahelyett, hogy elejétől kezdett, s fáradhatatlanul véghezvitt felszerelési, rendezési, és oktatási munkáinkat jutalmaznák, íme a közjóra semmit sem művelt, csupán pártfogással bíró egyének által nemcsak megürült helyek betöltetnek, de még inkább a legkitűnőbb helyekre mint számfelettiek is zászlóaljunkba beosztattak; úgy például zászlóaljunkba 6 századhoz már is nyolc századosok neveztettek, kik is készen talált századokat csak kacagva vezényelhetik, ezen alapra mérve nem csupán az összes főtiszti kar, de az alattunk levő és kitűntető fáradhatatlan művelt, és a legjobb családokból származott
