A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

MOLNÁR ANDRÁS: A 7. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE

kielégítik. Köszönet érte derék főtiszteinknek! Zászlóaljunk számára Szombathelyen semmit, Pápán ellenben a csizmadiacéh több tagjai kész, de nem viselhető bakkancsainkból 100 párt újra megvarrtak, szintúgy a magyar szabók 80 nadrágot, a német szabók pedig 50 foszlány-attilát ingyen készítettek."

83 Zinnern százados augusztus 20-án kelt létszámjelentése szerint a zászlóalj 87—89 fős századokkal, összesen 532 fővel érkezett augusztus 10-én Pápára. Pápán 10 nap alatt 113 fővel gyarapodott a legénység. 1848. augusztus 20-án a zászlóalj teljes létszáma (rangsor szerinti bontásban) a következő volt. A törzsnél: 1 őrnagy, 1 segéd, 1 főorvos, 2 alorvos, 1 számvevősegéd, 2 zászlótartó, a századoknál: 5 százados, 6 főhadnagy, 9 alhadnagy, 12 őrmester, 55 tizedes és 550 közhonvéd, összesen 645 fő. 30-an betegek, 6-an szolgálati úton vagy szabadságon voltak, így a szolgálatra fogható tisztikar és legénység együtt 609 főnyi volt.

84 Augusztus 20. körül kelt az a pápai sajtótudósítás is, amely szerint a honvédek a városban „minden rangkülönbség nélkül szállásoltattak be, s mindenki által a legnagyobb szívességgel fogadtatnak. [...] Honvédeink száma az újoncokkal napról napra szaporodik. [...] Jó fegyverrel ellátott honvédeink nagyobb része még ruhátlan, de mesterembereink e részben is dicséretre méltó részvéttel járulnak a haza oltárára: ugyanis magyar szabóink 80 darab öltönynek és minden posztónak felszabását, csizmadiáink 10 pár, német vargáink 30 pár bakancsnak, lelkes nőink és a német szabók pedig több fehér ruhának megvarrását ingyen ajánlották és már munkába is vették."

85 Arkauer „altiszt" augusztus 25-én újabb tudósítást írt a Pápán állomásozó zászlóaljról, most a Kossuth Hírlapja számára. Beszámolóját ő is a pápai nők és iparosok dicséretével kezdte, majd azt bizonygatta, hogy (miután Petók őrnagy „már három hete fördőbe van", és semmi kilátás a gyógyulására) az ideiglenes parancsnok, „Zinnern Károly százados úr igen szorgalmatos, nagy szakértő, és a korszellemet jól felfogott katona, azért is az egész zászlóalj őt Petók őrnagy meg nem gyógyulás [a] esetiben őrnagynak szeretné". Arkauer szerint erre csakis Zinnern százados lenne alkalmas, „kinek csak hetek alatti parancsnoksága alatt zászlóaljunk úgy gyakorlati, mint pontos szolgálati tekintetben oly sokat nyert," ráadásul Zinnern „tökéletes és jó szellemű magyar".

86 A 7. honvédzászlóalj táborba indításának első lépéseként a miniszterelnök még augusztus 17-én a hadügyminiszter parancsai alá helyezte az alakulatot.

87 Ihász Dániel főhadnagy írta egy augusztus 26-án kelt levelében, hogy „időnk annyira kimért, nincs naponta egy szabad óránk sem [...]. Ma kaptuk a parancsot, hogy minden órában álljuk készen a Csáktornya felé történő elvonulásra".

88 Ezt, az augusztus 24-én, 610. sz. alatt, a Nemzetőrségi Haditanács által kiadott parancsot említi Zinnern százados is, Csány László kormánybiztoshoz augusztus 26-án írott levelében. (A zászlóaljnak készen kell állni, hogy a kormánybiztos parancsára azonnal indulhasson): „a zászlóalj örvend királyi biztos úr vezérlete alatt minél elébb arathatni a. dicsőség borostyánait, azonban bátor azon észrevételt tenni, miszerint addig is, míg a késztő szükség nem kívánja, hagyja meg a zászlóaljt jelen állomásán, ahol a felruháztatásban a polgárok szíves készségét tapasztaltatunk, s továbbá, mert hidegebb évszak következvén, a honvédek még egy köpennyel sem bírnak, s csak néhány száz nadrág és foszlán van készen, következve a zászlóalj nagyobb része ruhátlan, és még tökéletlen felszerelésű".

89