A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

MOLNÁR ANDRÁS: A 7. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE

vábbi egy-két tiszt érkezett.

40 A 7. zászlóaljhoz augusztus végéig kinevezett tisztek túlnyomó többsége katonaviselt volt: akadt köztük nyugalmazott vagy korábban kilépett tiszt és tiszthelyettes, jelentős részük viszont az aktív szolgálatból, a cs. kir. sorezredekből lépett át a honvédség kötelékébe. A szakképzett tisztekre nemcsak a zászlóaljaknál volt nagy szükség, hanem a főparancsnok mellett is, így történt meg az, hogy Gedeon Lászlót, a 7. honvédzászlóalj századosát, alig néhány nappal a kinevezése után (még mielőtt állomáshelyét elfoglalta volna), az „összes honvédsereg első karsegédéül" nevezte ki Baldacci ezredes, az Országos Nemzetőrségi Haditanács elnöke.

41 Baldaccihoz folyamodott július 18-án Szél János alhadnagy is, és kérte, hogy küldjék meg neki a kinevezéséről szóló rendeletet. Megjelent ugyanis a zászlóaljnál egy másik Szél nevezetű hadnagy, Széli Mihály is, kezében a kinevező okirattal. A zászlóaljparancsnok július 23-i kérésére kiderült végül, hogy a Közlönyben tévesen jelent meg János kinevezése; nem őt, hanem Mihályt szánták eredetileg is erre a posztra.

42 A június 2. óta már. amúgy is eléggé vontatottan haladó toborzást június 19. után tovább lassította, hogy ezen a napon rendelte el Vas megye képviseleti bizottmánya a Dráva-vonal védelmére küldendő 3000 főnyi önkéntes mozgó nemzetőrség toborzás útján történő kiállítását.

43 Így írt erről a hadfogadó főhadnagy a június 20-án kelt, és a hadügyminisztériumhoz címzett levelében: „A toborzó parancsnokság kötelességének tartja alázatosan azon jelentést tenni, hogy Vas megye tegnap tartott bizottmányi ülésében a belügyi minisztériumnak azon felszólítására, miszerint a megye a határ szélére 3000 fegyveres őröket fel állítson, azt határozta, hogy ezen egyéneket a toborzás útján kiállítatni fogja, e végett a megyében tartózkodó fiatalságot, ellátván őket elegendő költséggel, a helységekbe toborzani kiküldi. Így az alól írt parancsnokság által rendes őrsereg részére a megyében felállítptt toborzás, mely, mint az utolsó heti tudósítás mutatja, itt eddig is kevés lelkesedésre talált, ezután a megyében, ha csak e részben mentül előbb orvoslás nem történik, még kevesebb foganattal folytathatik." A hadügyminisztérium a jelentést áttette a belügyminiszterhez, aki július 11-én kelt válaszában kérte a megye bizottmányát, „hogy a jelentést tevő főhadnagy eljárására nézve felmerülő akadályok elhárításában, nékie, a mennyiben a helybeli körülmények engedik, segédkezet nyújtani igyekezzenek!" E két levél azonban csak az augusztus 7-i bizottmányi ülésen került terítékre, akkor, amikor már a 7. zászlóalj elhagyta Szombathelyt, és a mozgóvá lett nemzetőrség is régen elvonult a Drávához.

41 Időközben Csány László a Szombathelyen gyülekező honvédeket is megkísérelte bevonni a Dráva-vonal védelmébe. Eljárásához az adott alapot, hogy június 13-án kelt levelében a hadügyminiszter értesítette: a nyugat-dunántúli megyék mozgóvá tett nemzetőrségei mellett a honvédeket is alkalmazhatja a Dráva-vonalon.

45 Csány rendelete nyomán Szél János első alispán június 21-én utasította a szombathelyi hadfogadó főhadnagyot, „hogy a kormánya alatt jelenleg Szombathelyen található önkénteseket Zalaegerszegre szállítsa át", és az átszállítás, valamint az ellátás iránt vele lépjen érintkezésbe.

46 Az alispán egyidejűleg jelentette Csánynak, hogy „három évekre beállott önkéntesekből már 103-at Pestre beszállítottam, s az időtül fogva ismét 48-ra szapo-