A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

Az 1848–1849-es szabadságharc zalai honvédéinek névtára

vételével, csak Nóvák Mihály jegyezte fel. (Kivételek még a magasrangú tisztek — századostól felfelé —, akiknél Bona Gábor könyvét is használtuk.) Egy-egy településnél feltüntettük mindazokat a honvédeket, akik az adott helyen születtek, vagy életük egy jelentős részét töltötték ott, esetleg csak ott temették el őket. Vannak néhányan, akiknek neve több településnél is szerepel. Ilyen például Kerkápoly Móric huszárőrnagy, aki Kővágóőrsön született, a kiegyezés körül Nemesapátiban élt, majd Bucsuszentlászlón temették el — őt mindhárom település magáénak vallhatja. Olyanok is akadnak, akik Zalában születtek ugyan, de életüket a megyétől távol élték le. őket elsősorban a magasrangú honvédtisztek között lelhetjük fel. Ilyen például a szepetneki születésű Királyi Pál őrnagy, lapszerkesztő, vagy a Tapolcán született Török János alezredes, országos főlevéltárnok. Vannak végül olyanok is, akik más településen vagy más megyében születtek, de nevük annál a településnél szerepel, ahol honvédnek beálltak. Közülük azok esetében, akik később nem tértek vissza az adott településekre (akik a későbbi névsorokban nem ugyanott szerepelnek) külön feltüntettük a születési helyet is. Az életkor azt jelenti, hogy az illető hány éves volt a szabadságharc idején, 1848-ban. A honvédek legtöbbje egyszerű parasztember, földművelő volt (rövidítve: földm.). Földművelőként vettük fel névsorunkba a Nóvák művében cselédként, szolgálóként, béresként szereplő, parasztcsaládból származó honvédeket is. Azokban az esetekben, ahol Nóvák Mihály olyan foglalkozást tüntetett fel, ami 1848-ban még nem létezett, vagy amelyekről nem lehet visszakövetkeztetni az eredeti foglalkozásra, a foglalkozás nevét zárójelbe tettük. A név, a születési év és a foglalkozás után a katonai rangot, vagy annak rövidítését adjuk meg. Ilyenek: közvitéz (közv.), őrvezető (őrv.), tizedes (tiz.), őrmester (őrm.), hadnagy, főhadnagy, százados, őrnagy, alezredes, tábornok. A következő adat az alakulat (átállt cs. kir. gyalogezred vagy huszárezred, valamint az újonnan alakult honvédzászlóalj vagy honvéd-huszárezred) száma, valamint az, hogy az illető valamely szakcsapatnál szolgált, például tüzér, utász, szekerész. Az adatok sorát a más településen (esetleg más megyében) születetteknél a szülőhely feltüntetése zárja. A településnevek az 1990. december 31-i állapotot tükrözik.