A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI

1848. jún. 13-án hadnagy lett a 7. honvédzászlóaljnál. Alakulatával szeptembertől Jellacic ellen harcolt. Okt. 19. (16)-án főhadnaggyá léptették elő zászlóaljánál, 1849. jan. 1-vel pedig százados lett a 15. honvédzászlóaljban. Miután e zászlóalj végig a komáromi várőrséghez tartozott, feltehetően Inkey is annak harcaiban, valamint fegyverletételében — 1849. okt. 2. — osztozott. Későbbi életéről csak annyit tudunk, hogy birtokán gazdálkodott, s 1915ben halt meg a Vas megyei Nagyunyom — ma Balogunyom — községben.

40 JÁNOSSY SÁNDOR Keszthelyen született 1820-ban, r. katolikus volt. Tanulmányait a bécsi műszaki főiskolán — politechnikum — végezte. 1836-ban belépett az 5. tüzérezredhez — erről Harsay századosnál már szóltunk — majd a bombászkarhoz került, ahol magasabb tüzérségi kiképzésben részesült. 1847 október végén szerelt le. 1848. július közepén az elsők között jelentkezett szolgálatra az alakuló honvéd tüzérséghez, s tűzmester, majd szept. 14. (16)-án hadnagy lett. Október folyamán fél-ütege élén igen kitüntette magát a muraközi ütközetekben, úgy, hogy Perczel tábornok javaslatára nov. 20. (16)-án főhadnaggyá, dec. 3. (l)-én pedig századossá és egy üteg parancsnokává léptették elő. Későbbi szabadságharc alatti tevékenységét nem sikerült kideríteni. A kiegyezés idején és 1889-ben a budapesti honvédegylet nyilvántartásában szerepel. 1898-ban Budapesten halt meg, mint nyugalmazott főmérnök.

41 Szentmártoni JÓZSA (Jósa) FERENC 1816-ban Kővágóörsön született. R. katolikus volt. Jogot végzett, majd 1833-ban fölcsapott katonának az 5. huszárezredhez. 1839-ben tizedesként leszerelt, s ügyvéd lett. 1848 június közepén iktatóként, majd fogalmazóként a magyar Hadügyminisztérium igazságügyi osztályán kapott állást. 1849 január elején az osztály Debrecenbe települt át, de azt vezető hivatalnokai nem követték. Ekkor, jan. 16-án hadbíró századosi rangban Józsa lett az ideiglenes osztályfőnök. Később az ugyancsak Debrecenben működő Katonai Feltörvényszék titkáraként tevékenykedett. Jellemére utal, hogy amikor a szabadságharc végén már számos tiszt próbálta magát kivonni a harctéri szolgálat alól, ő július 26-án Szegeden kelt kérvényében éppen harcoló alakulathoz való áthelyezéséért folyamodott. Az 1850-es évek második felétől ismét az ügyvédi hivatást gyakorolta, s 1868. márc. 3-án Budán halt meg.

42 KECSKEMÉTHY ALBERTRŐL csak keveset tudunk. 1848 szeptemberétől a Zala* megyei önkéntes nemzetőrök, majd nov. 10. (okt. l)-től a 47. honvédzászlóalj főhadnagya volt. Azonban már nov. 24. (16)-án százados lett az 56. — a másik zalai — honvédzászlóaljban. Tevékenysége, csatái az említett zászlóalj történetéről szóló, szintén e kötetben található tanulmány alapján követhetők nyomon. Fegyverét a zászlóaljjal Komáromban tette le. 1867/68-ban Zala megye főmérnöke volt, és Sümegen lakott.

43 KERKÁPOLY TIVADAR — Kerkápoly Mór honvédőrnagy öccse — 1829ben Kővágóörsön született, református volt. Az 1847/48-as országgyűlésen, mint jurátus — joggyakornok — írnok volt Zala megye egyik követe, Tolnay Károly mellett. 1848 július elején a lendvai kerületi nemzetőr zászlóalj főhadnagyává választották, szeptember végétől azonos rangban a megye önkéntes nemzetőr-,