A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)

HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)

tetettségét és azt, hogy a magyar csapatok könnyen elvághatják a fővárostól, előbb Cinkotáig és Kerepesig, majd egészen a Rákosmezőig, Pusztaszentlőrincig és Kőbányáig vonta vissza egységeit. Április 8-án az immáron Gödöllőn tartott haditanácsban az a határozat született, hogy a magyar csapatok nagy része Vácon át megindul a Garam felé; Aulich II. hadteste és Asbóth alezredes közeledő tartalék hadosztálya pedig Pest előtt demonstrálva, elterelik az ellenség figyelmét a főerők Komárom felmentését célzó hadműveleteiről. A két csoportosítás között a Dunakeszinél felálló Kmety-hadosztály tartja az összeköttetést. Az összpontosított támadás terve értelmében Aulich hadteste április 7-én be is vonult Gödöllőre. A zászlóalj katonái ezekben a napokban tapasztalhatták, hogy Damjanich nem tréfált az isaszegi csatamezőn, amikor megharmadoltatással fenyegette őket; április 7-én a szemük láttára végeztette ki Hernoegger Antal kókai plébánost, mert az a magyar ügy ellen prédikált; másnap pedig Görgei akasztott fel egy kéményseprőt mert az állítólag a helyi lakosok elrejtett vagyonai nyomára vezette a cs. kir. katonákat. Április 8-án a II. hadtest Fótra vonult, az Asbóth-hadosztály pedig Gyomron vett állást. Másnap Aulich hadteste Cinkotára, Asbóth hadosztálya pedig Üllőre nyomult elő. Görgei ezzel a mozdulattal a többi erők Vác irányába történő átcsoportosítását kívánta fedezni. Április 10-re tervezte Görgei Vác megtámadását, s ennek érdekében egy elterelő mozdulatot kívánt tenni Pest felé is. A diszpozíció értelmében a VII. hadtestnek Rákospalota felé kellett demonstrálnia; a II. hadtest feladata az volt, hogy Cinkotánál felállva, tartsa az összeköttetést Mogyoród felé a VII. hadtesttel, Pécel felé pedig Asbóth Üllőn található hadosztályával. A hadtestet ebben az állásban érte az ellenség támadása. Windisch-Grátz szerette volna kipuhatolni a magyar hadsereg erejét. A VII. hadtest ezután visszavonult Dunakeszire, a II. pedig Kerepesre; a cs. kir. fővezér azonban mit sem tudott meg a magyar erők nagyságáról. Aulich egy dandárt hagyott Cinkotán. Az április 10-i ütközetben Kisfaludy 56. zászlóalja Aulich hadtestének jobbszárnyán, Csömörnél foglalt állást, két század huszárral és két hatfontos löveggel. Feladata az volt, hogy veszélyeztesse az ellenség balszárnyát. Ez a különítmény sem nagyon került tűzbe; az összecsapás után Mogyoródra vonult vissza. Április 11-re Görgei újabb előnyomulást parancsolt. A VII. hadtestnek Dunakesziről és Fótról Üjpestre és Rákospalotára, a II. hadtestnek Kerepesről Cinkotára, illetve Mogyoródról Csömörre kellett előnyomulnia; a főoszlopnak a rákosi kocsmáig, a Kisfaludy-féle különítménynek a rákosi malomig kellett előretörnie. Asbóth hadosztálya azt a feladatot kapta, hogy Üllőről Pestszentlőrincig törjön elő. A II. hadtest főoszlopát Hertelendy Miklós ezredes vezette; parancsnoksága alatt három zászlóalj gyalogság, négy század lovasság és egy hatfontos lovasüteg vonult előre. Kisfaludy különítménye valószínűleg az április 10-én bevetett erőkkel támadott. Mindkét oszlop jól teljesítette feladatát; Hertelendy és Kisfaludy is elérték a kijelölt pontokat. Kisfaludy elűzte a rákosi malomtól az ott található négy század cs. kir. gyalogságot, majd visszavonult Csömörig. A támadás fel-