A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)
szatért a Tisza bal partjára. Március 18-án Vetter Aulich hadtestét Mezőtúrra rendelte. A hadtest március 21-ig itt is maradt. Az 56. zászlóalj szerepét ebben az ellentámadási kísérletben nem ismerjük; sem Tóth Károly, sem Horváth Mihály nem ír róla. A parancskönyvben március 15—19. között hiány van. Március 20-án már ismét Kisfaludy írta alá a zászlóalj parancsot, másnap pedig ő volt a hadtest napostisztje. A zászlóalj harcrendben elfoglalt helye változatlan maradt; a létszámban azonban némi bizonytalanság mutatkozik. A március 20-i harcrend szerint a zászlóalj 1225 főt számlált; a március 21-i szerint a zászlóalj teljes létszáma korábban 1332 fő volt; ehhez azóta 15 főt kapott a zászlóalj, 204 fő pedig eltávozott; a zászlóalj jelenlegi létszáma tehát 1143 fő. Egy másik kimutatás szerint azonban a március 21-i harcrend tartalmazza a korábbi, s a 20-i a későbbi adatokat. A hadseregfőparancsnokság március 20-án kiadott menetrendelkezései szerint a II. hadtestnek március 22-én Kisújszállásra, 23-án Kunmadarasra, 24-én Tiszafüredre, 25-én pedig Poroszlóra kellett vonulnia. A hadsereg hadműveleti naplójából kitűnik, hogy Aulich hadteste tartotta magát ehhez az intézkedéshez, s ezt erősíti meg az 56. zászlóalj parancskönyve is. A zászlóaljnál különösebb esemény nem történt; március 21-én Aulich megrótta a századparancsnokokat, mert szemlénél a zászlóalj legénységének lábbelijeit „legrosszabb állapotban" találta. Március 22-én viszont megdicsérte a zászlóalj segédtisztjét, „ki a kutaknál s korcsmáknál az oda tolakodó néptömeg odatolulására igen nagy akadályul szolgált; kívánnám, hogy minden zászlóalj segédei e példát követnék, s a közrend fenntartására ilyképp közremunkálnának." Ugyanezen a napon Kisfaludy felszólította a századparancsnokokat, hogy összesen 8 önkéntest, vagy ha ilyenek nem lennének, kijelölt honvédet adjanak át a tüzérségnek. Március 24-én Tiszafüreden az 56. zászlóalj adta az előőrsöket és az ágyúfedezetet. Március 25-én Vetter kiadta a már korábban megígért intézkedést a hadsereg egészének átszervezéséről. Ennek lényege az volt, hogy a hadtestekben megszüntette a hadosztályköteléket, s csupán dandárokra osztotta őket. Az 56. zászlóalj így a II. hadtest Mihályi őrnagy vezette dandárjába került a 25. és 61. zászlóaljakkal, Schill főhadnagy hatfontos gyalogütegével és egy század 6. (Württemberg) huszárezredi lovassággal együtt. Az e napon kiadott diszpozíció szerint Aulich hadtestének másnap Besenyőtelekre kellett vonulnia; előőrseit Heves felé kellett kiküldenie, s azoknak járőrök által kellett tartani az összeköttetést Bód felé Görgei VII. hadtestével; a poroszlói úttól délre pedig az oda érkező dandárral. A március 26-án kiadott diszpozíció szerint a II. hadtestnek Erdőtelekre kellett volna vonulnia; azonban Vetter táborkara az utak rosszasága miatt még aznap visszavonta ezt az intézkedést. Aulich azonban csak az első diszpozíciót kapta meg 26-án, ezért 27-én reggel 8 órakor elhagyta Besenyőtelket és bevonult Erdőtelekre. A diszpozíció viszszavételéről csak 28-án délben értesült. 29-én Vetter táborkara a következő diszpozíciókat adta ki a következő napokra: 30-án Aulich hadteste Bódról és Erdőtelekről Fel- és Aldebrőre és Tófalura vonul: főhadiszállása Aldebrőn lesz. 31-én a hadtest ebben az állásban marad. A március 30-i diszpozíció szerint a II. hadtestnek április 1-én Halmajra, Visontára és Abasárra kellett vonulnia; főhadiszállása Halmajon lesz. 17
