A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
HERMANN RÓBERT: AZ 56. HONVÉDZÁSZLÓALJ TÖRTÉNETE (1848 OKTÓBER–1849 OKTÓBER)
ha az újoncállítás másképp nem eszközölhető; kivéve, ha fegyveres ellenszegüléstől lehet tartani. Az így kiállítandó nagyszámú újonc gyülekeztetésére a szeptember 13-i utasításban megjelölt négy város azonban nem lehetett alkalmas; annál kevésbé, mert Pécset már a horvát betörés veszélyeztette. Ezért az újonnan felállítandó 16 honvédzászlóalj 24 000 főre becsült létszámának gyülekeztetését megyénként jelölték ki; a tisztikar kinevezése szeptember 24-én, a gyülekezőhelyek kijelölése szeptember 27-én történt meg. Szeptember 26-án Batthyány úgy intézkedett, hogy azokban a megyékben, ahol „jelenleg népfelkelés organizáltatik, a honvédhez újoncokat nem állítanak"; ezen megyék voltak Baranya, Fejér, Tolna, Somogy, Vas, Veszprém és Zala. A rendelet egyben utasította a törvényhatóságokat, hogy tegyék meg az intézkedéseket a második negyed, további 42 500 újonc kiállítására is. Az OHB 1848. október 2-án megismételte ezt a rendeletet; Zala megyének tehát október közepéig, sőt, a rendelet betű szerinti értelmezésével október végéig nem kellett volna az újoncozással foglalkoznia. 1 Az 56. honvédzászlóalj megalakulása 2 Batthyány szeptember 19-én kibocsátott körlevele szerint Zala megyének 4565 újoncot kellett volna kiállítani. Ez a körlevél október 2-án már Zalaegerszegen volt, a bizottmány előtt, de az — úgy tűnik — nem foglalkozott vele; valószínűleg azért, mert ekkor már megérkezhetett Batthyány szeptember 26-i rendelete is az újoncozásnak az ellenség által megszállt megyékben való felfüggesztéséről; illetve mert a bizottmányt az önkéntes zászlóalj szervezése és a Kanizsa visszafoglalására indítandó akció előkészületei kötötték le. Október 12-én „a nemzeti honvédsereg főparancsnoksága" vezetője, Pándy Samu alezredes szólította fel Zala megyét, hogy mivel az első tíz honvédzászlóalj létszámát 120 fővel emelték, s mivel ezeknek a zászlóaljaknak a létszáma eleve hiányos volt, s ez a hiány az azóta elesettek és megsebesültek révén csak nőtt; Zala megye állítson ki 1114 újoncot a 3. és 4. honvédzászlóaljak hiányainak pótlására. Néhány nap múlva pedig a 4. honvédzászlóalj ideiglenes parancsnoka, Kálmány Lajos százados kért 160 újoncot a zászlóalj hiányainak pótlására. A megyei bizottmány október 22-i ülésén foglalkozott az üggyel, s közölte Pándyval, hogy mindeddig az újoncilleték kiállítása iránt semmit sem tettek; részben mert az 1350 főnyi önkéntes zászlóalj felállításával voltak elfoglalva; részben mert a megye „több vidékei a rabló ellenség által elfoglalva tartatván, azok megszabadítása eszközlésére miniszteri rendelethez képest átallános (sic!) népfelkelést rendelnünk kellé". De amint ezek az akadályok megszűntek, mindent meg fognak tenni az említett újoncilleték kiállítására. Néhány nap múlva a bizottmány ismét levelet kapott Kálmány Lajos századostól, aki a honvédsereg főparancsnokságának újabb rendeleteire hivatkozva, immáron nem 160, hanem 389 újoncot kért zászlóalja kiegészítésére. Október 20. előtt a bizottmány felírt az OHB-nak a 47. honvédzászlóalj tiszti kinevezéseinek ügyében. Az irat azonban elkeveredett az OHB irodájá-