A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849 - Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992)
BONA GÁBOR: AZ 1848/49-ES HONVÉDSEREG ZALA MEGYEI SZÜLETÉSŰ TISZTJEI
ügyekben tartott üléseinek jegyzőkönyveit is a kormány mindenkori székhelyén: Pesten, majd Szegeden, végül Aradon. Egyes adatok szerint az ő közvetlen irányításával rejtették — ásták el — a magyar koronát és a koronázási ékszereket 1849 augusztusában Orsova mellett, hogy azok ne kerüljenek a császáriak kezére. Az általános fegyverletétel előtt Kossuth személyes kísérőjeként — az utolsó napokban alezredessé léptették elő — lépte át a határt, s a volt kormányzó közvetlen környezetében tartózkodott a törökországi emigráció, majd az amerikai körút idején is. 1851-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. New York város hamarosan főmérnökévé választotta, és több középület tervezését bízta rá. Közben pedig Kossuth megbízásából kisebb hadiüzemeket szervezett, melyek egy újabb szabadságharc kitörésére számítva az eljövendő honvédsereg hadikészleteinek alapjait voltak hivatva megteremteni. Ujabb magyar szabadságharcra nem került sor, ám hamarosan kitört az észak-amerikai polgárháború. 1861-ben belépett az északiak seregébe, ahol rátermettsége és tapasztalatai következtében 1864-ben dandártábornok lett. Egy súlyos sebesülés — a fejébe golyót kapott, melyet nem tudtak eltávolítani — következtében azonban alkalmatlanná vált a további harctéri szolgálatra, így előbb Florida és Kentucky állam katonai kormányzójaként — 1865-ben altábornagyi címet kapott — tevékenykedett tovább. 1866-ban az USA argentínai és uruguayi nagykövete lett. Magas beosztását nem sokáig tölthette be. Korábbi sebesülése következtében 1868. január 21-én meghalt Buenos Airesban. Nevét nemcsak a magyar, de az amerikai hadtörténetírás is számontartja. 1 ' Egy sok tekintetben Asbóth Sándoréhoz hasonlóan regényes életpálya következik, PRÁGAY JÁNOSÉ. Noha neve eléggé ismert a korral foglalkozó történészek előtt, személyéről eddig nem sokat tudtunk. Csak a legutóbbi időben akadtam a Bécsi Hadi Levéltárban a magyar ezredek személyi nyilvántartásainak szisztematikus átnézése során néhány fontos életrajzi adatára. E szerint Balatonfüreden született 1810-ben, r. katolikus vallású családban. 1829-ben közvitéz lett a 19. gyalogezredben, ahonnan 12 év szolgálat után, 1841-ben, mint tizedes szerelt le. 10 (Hogy ez a Prágay János azonos személy volt a '48-as honvédalezredes Prágay Jánossal, azt egy hamarosan megtalált újabb irat révén tisztázhattam. Prágay János honvédalezredes 1849 októberében több volt komáromi kapituláns társához hasonlóan ugyanis Amerikába szóló útlevélért folyamodott a császári hatóságokhoz. Ebben elmondja, hogy Balatonfüreden született, 37 (?) éves, és hogy korábban őrmester (?) volt a 19. gyalogezrednél.) 11 1841-től 1848-ig tartó pályájáról csak annyit tudunk, hogy 1847-ben a Magyar Királyi Udvari Kancelláriánál szolgált Bécsben hites jegyző- és járulnokként. 12 Egyes források szerint Bécsben ismerkedett meg Klapka Györggyel, a későbbi honvédtábornokkal, amit valószínűsít, hogy Klapka az 1840-es években a magyar nemesi testőrség tagjaként valóban Bécsben élt. Az 1848. áprilisi törvényeket követően Prágay az újonnan létrehozott magyar külügyminisztérium „járulnoka" lett Bécsben.