Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703
eredeti medrébe, a bíróság elrendelte az új malom lerombolását. 1628. februárjában, a téli időszak miatt Egeralji a malom lebontására Szent Györgynapjáig halasztást (kapott. De a bíróság döntését a határidő letelte után sem hajtotta végre. Az ügyet végül is Santich Mátyás prépost zárta le. Az 1641. májusában kötött egyezség feljogosította , őt, hogy a malmot, mely az utóbbi években úgyis elhagyottan állott, a saját költségén lebontassa, az új medret betemesse és a 1 Zalát a régi medrébe visszaterelje. Ez meg is történt. A prépost az újra működő malom mellé öt zsellért telepített, hogy a malom gátját karbantartsák. 537 A prépostság birtokainak jövedelmét gyakran csorbították a különböző erőszakosságok. Könnyű zsákmányt ígért a makkon hizlalt sertések elhajtása az erdőkből. Pachy György 1642 őszén 29 sertést rabolt el a peresztegi út környékéről. 1667 őszén történt a jánosházi nemesek nagy sertésrablása, melyet széles körű nyomozás és hosszan elhúzódó per követett. Erneszt Pál a türjei prépost hajdújának négy ökrét hajtotta el 1668-ban a sümegi vásárból. Jelentős károkat okoztak a legelők és makkos erdők jogtalan használói is. Ezek ellen a prépostok a tilosban talált állatok elhajtásával, illetve megbírságolásával védekeztek. 1636. decemberében Hagymásy János elhajtott kondájából 3 hízott sertést tartottak vissza Santich prépost emberei. Túlbuzgóságukban azonban néha vérszemet kaptak és vitás helyről is hajtottak el állatokat. Az ilyen akciókra azután a prépost fizetett rá, mint az Tilay Katalin esetében is történt. Hörcsöky Jánosné Tilay Katalin kondájából bírságolás címén 11 sertést foglaltak le és csak 40 forint váltságdíjért adták vissza őket. Ugyanakkor ökörcsordája után 32 forint bírságot fizettettek. 1641 novemberében újabb 16 sertést hajtottak el, állításuk szerint tilos területről. Hörcsökyné azonban nem nyugodott bele ' a bírságolásokba és beperelte Santich prépostot. A pert 1642-ben meg is nyerte, mert bizonyítani tudta, hogy a bögötei határban legeltetett állatait a prépost emberei nem tilos területről, hanem szabad legelőről hajtották el. Santich prépostot kártérítés és perköltségek címén 1460 forint megfizetésére kötelezték és mivel fizetni nem tudott, zálogba lefoglalták az apsai és hetyei pusztákat, valamint Dabroncon hét jobbágytelket. Ezeket a birtokrészeket Folnay Ferenc prépost szerezte vissza 1648-ban, miután a Hörcsöky Jánosnak és feleségének okozott kárt megtérítette. Utána egyezséget kötött velük és a bögötei lakosokkal az ottani legelők közös használatáról. Ez az egyezség 45 évig volt érvényben és csak Dvornikovits Mihály prépost megbízottja érvénytelenítette azt 1693-ban. 538 A prépostság gazdasági életének irányításában a 16—17. században fontos szerepet játszottak a gazdatisztek, akiket tiszttartónak, ispánnak, gondnoknak is neveztek. Leghosszabb ideig szolgált ilyen minőségben Németh Gergely, aki még Sitkey Mihály prépost idejében lett Tűrje gondnoka, majd a veszprémi püspököket szolgálta és még Telekessy prépostot is az első 17 Csornai pr. lt. 108. cs. 1., 2., 6. sz., 17. cs. 8. sz. — Vasvári kápt. It. Fasc. XIV. no. 19. Batthyány lt. Praep. Tűrje. f. 5. no. 66. 18 Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 84., no. 111., no. 112. F. 2. — Csornai pr. lt. 110. cs. 1. sz., 17 cs. 9. sz.. 111. cs. 4. sz.
