Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703
tokai közül, főleg a távolabb fekvő ingatlanok, idegen kézre kerültek. 1611ben a szlavóniai Apatóczot, 1616-ban pedig a Balaton mellett fekvő Bessenyőszentgyörgyöt próbálta visszaszerezni, de fáradozásait csak részben koronázta siker. 390 1620-ban pert indított Egeralji János nemes ellen, aki új malmot épített a Zalánál és ennek érdekében a Zalát új mederbe terelte. A prépostság zalai malma viszont ennek következtében víz nélkül maradt. 391 A Türjén és környékén levő birtokokon személyesen végzett határjárásokat és ezekre tanúként öreg embereket is vitt magával, akik még emlékeztek a régebbi állapotokra. így pl. bejárták az apsai határt a Retkes parlagig. Az ötvösieket eltiltotta a Hagyóföldek használatától. A batykiaknak is megtiltotta, hogy engedélye nélkül a prépostság birtokait használják, vagy ott letelepedjenek. 392 Jövedelmeit bérletekkel is igyekezett növelni. 1614-ben Hagymásy Kristóffal közösen, évi 35 forintért! bérbe vette a pálosok nyavaládi birtokát. Zayecz János pálos perjel az egyezségben kikötötte, hogy ha jobbágyai a szokásos terheik teljesítését megtagadnák, se Telekessy, se Hagymásy ne büntethesse őket 40 dénárnál nagyobb összegre. 393 Hogy a préposti földek megművelését még jobban biztosítsa, nemcsak a meglevő jobbágyait tartotta számon, hanem az időközben eltávozottakat is törekedett visszatelepíteni. Kérésére a zalai megyegyűlés egy ilyen jobbágy ügyét is kivizsgálta. Megállapították, hogy Geller Mihály jobbágy, aki a veszprémmegyei Alásony községben lakott, 1616-ban Hatos Bálintnál, 1617-ben pedig „Botka János uram szárnya alatt", eredetileg türjei lakos és a prépost jobbágya és még nincs huszonöt esztendeje annak, hogy Türjéről megszökött. 394 1622-ben Telekessy elnyerte a türjeinél sokkal jelentősebb leleszi prépostságot és oda költözött. De a türjei javadalmat továbbra is meg akarta tartani. Formálisan csak 1634-ben mondott le Türjéről Santich Mátyás egri kanonok javára. Ámde alighogy kitette a lábát Türjéről, a Hagymásyak azonnal rátették kezüket a prépostságra és közel másfél évtizedig ők rendelkeztek vele. Először, még 1622-ben Bornemissza Gábor győri kanonoknak adományozták a prépostságot. Ö azonban a csekély jövedelem és egyéb okok miatt hamarosan lemondott. Közben Ergelics Ferenc veszprémi püspök is jogot formált Türjére. Az ő javaslatára II. Ferdinánd király Türjét Kőrössy Balázs győri kanonoknak adta 1623. július 7-én. 395 Kőrössy el is indult és Szilágyi Mihály királyi megbízott kíséretében augusztus 18-án megérkezett Türjére. Ott azonban fegyveres hajdúk jöttek elébük és nem engedték be őket a várba. Végre megjött Hagymásy Kristóf, Sárkány István kiskomáromi kapitánnyal és a beiktatásnak ellenszegült. Kijelentette, hogy tíz év óta birtokolja Türjét és nem hajlandó átadni. 390 :!!, ° Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 58. — DL. 101, 643 (Batthyány lt. Major. f. 1. no. 4.) — Batthyány lt. lt. Major, f. 4. no. 60. :1!l1 Csornai pr. lt. 108. cs. 2. sz. :;!I2 DL. 104, 039 (Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 75. A.) — Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 112. E. 393 Vasvári kápt. lt. Prot. 1614. no. 158. 394 Csornai pr. lt. 108. cs. 5. sz. — Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 111. 395 O. L. Coli. Eccl. I. 282. :;!,,i O. L. Acta Eccl. Camer. fasc. 56. no. 31.
