Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

vei az alapítás után! A rendház régi épületét még 1547-ben lerombolták a Hagymási család tagai. Az új, ma is fennálló épületet, a templom déli oldalán 1724-ben, Pintár Adalbert prépost idejében kezdték építeni és 1741-ben fejezték be. A felirat is csak ekkor kerülhetett az ebédlő falára. Szerkesztője pedig a kérdéses adatokat valószínűleg egy vagyonösszeírási okiratban olvashatta. Ez a szöveg szerint 1542-ben készült, de csak egy 1719. évi másolatban maradt fenn.

15 Ennél régebbről származó oklevelet, mely az 1184-es alapítási évet igazolná, sajnos egyelőre nem ismerünk. A korabeli igazoló adatoknak ez a hiánya vezetett a második vélemény kialakulásához, mely elvetette az 1184. évet és helyette alapítási év gyanánt az 1241—42. évet fogadta el.

16 E vélemény alapjául egy 1247. szeptember 6-iki keltezésű oklevél szolgál.

17 Ebben IV. Béla király utasítja a veszprémi káptalant, hogy a türjei egyházat és premontrei szerzeteseit iktassa be a Szentgróti Dénes bán által adományozott birtokokba. Az oklevél a prépostságról mint meglevőről szól, amelyet nem sokkal előbb alapított ugyanaz a Dénes bán, aki alapítását 1247-ben újabb adományokkal is megerősítette. Erről az adománylevélről az újabb történeti kutatás kiderítette, hogy nem eredeti, hanem később, valószínűleg 1322-ben keletkezett hamisítvány.

18 Mindamellett sokáig ezt tekintették a prépostság első írásos emlékének és a benne leírt birtokadományozás tényét is valóságnak fogadták el.

19 VI. Sándor pápa 1260. március 30-án Anagniban kelt oklevele is Dénes bánt nevezi a türjei monostor alapítójának és jótevőjének.

20 Szövegében többek közt ezeket olvashatjuk: „Sándor püspök, Isten szolgáinak szolgája... a premontrei rend Szűz Máriáról nevezett Szent Gerold-i monostora apátjának és konventjének... Elénk terjesztett kérvényetek tartalmazta, hogy szeretett 5 Címe: „Extractus seu Speciíicatio Bonorum, possessionumque Comitatus Szaladiensis spectans ad praeposituram Btae Mariae Virginia de Tűrje..." A prépostságról ezt írja: „quae praepositura Btae Mariae Virginis de Tűrje fuit condam Ordinis Praemonstratensium, quam etiam fundavit Família condam Comitum de Lampert et quidem in Anno Dni 1184." — Az okmányról 1719. június 28-án készült másolat, melyet Csatáry István kamarai registrator hitelesített. Csornai pr. It. 14. cs. 9. sz. 6

E véleményt fogadta el Horváth Tibor Antal rendi történetíró. (1889—1964). 7 A veszprémi káptalan 1247. szeptember 22-i átirata az MTA kézirattárában: lad. Li No. 6. Kiadva: Z. O. I. 18—19. A vasvári káptalan 1483. június 23-i átirata: Batthyány lt. Acta Major. I. 29. 26. (HTA). 8 SZENTPÉTER Y: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke c. művében 860. sz. alatt az oklevelet hamisítványnak mondja. Megokolás: az ekkor még teljesen szokatlan fogalmazat, a királyi itineráriummal való ellenkezése és az 1247-i átiratnak a hamisítást nyilván eláruló külseje. 9 A Z. O. I. 5. közöl ugyan egy állítólag 1230-ban'. kelt oklevelet, melyben Türjei Miklós a türjei egyháznak különböző birtokokat ad. De KARÁCSONYI János: A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke c. művében 33.'sz. alatt későbbi időpontról, az 1266—69 közötti évekből keltezi. Az oklevél eredetileg keltezetlen volt. Az 1230-as évszámot később írták rá, más kézzel ,'és más tintával. Ezért nem tekinthető a prépostság legrégibb írásos emlékének. 10

H. O. VII. 81. jegyzete: „Sárga és veres selyemzsinóron függő pecsétje elveszett; eredetije az Erdődy cs. monyorókeréki lban. Közli: .Frakknói Vilmos" — Horváth T. A. adatai szerint az oklevél eredetije: Vép, Erdődy lev. 4, 047.