Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
II. A PRÉPOSTSÁG A KOMMENDÁTOROK KEZÉN 1569—1703
költözött. Sümeget és Türjét pedig a király visszaadta az akkori veszprémi püspöknek, Náprágyi Dömötörnek. 1158 Náprágyi utódát, Lépes Bálint, addigi tinini püspököt 1608. április 9-én iktatták be a veszprémi püspökségbe. Tűrje átadását ez alkalommal Kerekes János magyar kamarai regestrator végezte. Az átadás azonban nem ment zavartalanul, mert Tűrje várban egy Márton nevű veszprémi kanonokot találtak, aki azt állította, hogy Náprágyi Demeter püspök és Hagymásy Kristóf a várat neki adták. Bár az adománylevelet felmutatni nem tudta, a várat mégsem akarta átadni, sőt az őrséget is mindenféle gúnyolódásokra oktatta ki. A regestrator végül is csak rábeszéléssel és fenyegetésekkel tudta rávenni az őrséget, hogy a királynak az esküt letegye és a püspököt befogadja. 359 Az őrség magatartását érthetővé teszi az a tény, hogy a veszprémi püspökök ezekben az években nem fizették rendesen a sümegi katonák zsoldját és a türjei őrség utánpótlását is elhanyagolták. Lépes Bálint néhány hónap múlva a nyitrai püspökségbe távozott. Helyébe 1608. október 11-én a korábbi váci püspök Radovith Péter kapott veszprémi püspöki kinevezést, ő azonban november 19-én meghalt. Utódja 1608. december 13-tól Ergelics Ferenc lett, aki előzőleg boszniai, majd pécsi püspök volt. A türjei prépostságot .azonban ugyanakkor a király Telekessy Istvánnak adományozta. Ergelics Ferenc megkísérelte ugyan Türjét birtokba venni azon a címen, hogy az a veszprémi püspökséghez van csatolva, de Telekessy István Németh György tiszttartó segítségével ebben megakadályozta. Sőt még Sümeg várába sem mehetett be a püspök addig, amíg az ott élő katonaság hátralékban lévő zsoldját ki nem fizette. A veszprémi püspökök után Tűrje kommendátor-prépostjainak sorát Telekessy István nyitotta meg. Ez a körülmény azonban nem változtatta meg a monostor végvár-szerepét. E rendeltetésének megfelelően nemcsak a kolostorépület megmaradt részeit alakították át castellummá, hanem maga a templom is védelmi célokat szolgált. Ez a helyzet a 17, század végéig fennállott. Magáról a castellumról kép, vagy részletes leírás nincs birtokunkban. Felszereléséről némi képet nyújtanak a fennmaradt leltárak. 1604-ben az alábbi felszerelési tárgyakat írták össze: 1 négyszögletes asztal, 2 pad, 1 rossz fűtőkemence, 10 fatányér, 5 fatál, 2 tömb ón, 5 szakállas és 5 szuronyos puska, 10 páva, aszalt gyümölcsből másfél köböl, 8 köteg széna, 1 kád savanyú káposzta, 5 üres hordó, a toronyban 4 szakállas puska és 1 öreg harang, a kisharangot elvitték Sümegre. Az épület bejáratait az alábbi zárakkal erősítették meg. A klastrom ajtaján kétfelé nyíló ajtó volt, rajta két sarokvas és lakat öreg kulccsal. A külső kapun öreg retesz és vas závár volt, rajta egy horgas és egy lakat. A középső kapun két retesz vasból, két lakatjával, a kis ajtón pedig vas závár volt. A negyedik kis ajtón egy vas retesz lakatostul, a pitvarajtón pedig két vas horog volt található. 360 A négy évvel később, 1608-ban készült leltár a castellum felszereléséből a következőket említi: a felső védősáncon van 2 nagyobb szakállas puska, a várnagy házában 3 kisebb 358 Batthyány lt. Alm. I. lad. 29. no. 70. (HTA) 339 O. L. Acta Eccl. Camer. Fasc. 20. No. 9. 3(i0 O. L. U. et C. Fasc. 60. No. 58.
