Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG
nyait. 3 '' 1 1566. október 22-én a győri káptalan előtt tett vallomásában lemondott a türjei prépostságról és a hozzá tartozó javadalmakról Szörcsöky Miklós javára, azzal a feltétellel, hogy Szörcsöky Miklós pappá szentelteti magát, az evangéliumhoz és a katolikus egyházhoz hű marad és Sitkey Mihály prépostot feljebbvalójának ismeri el. 342 Addig pedig, amíg a kiszemelt utód a prépostságot átveheti, Sitkey Mihály költséget és fáradságot nem kímélve azon volt, hogy monostorának pusztítói elnyerjék méltó büntetésüket. Előbb a zalamegyei törvényszéken, majd pedig a nagyszombati egyházi bíróság előtt pert indított ellenük. A vádlottak között első helyen szerepelnek: Kövesy Benedek és Zalapay Lőrinc sümegi várnagyok. Rajtuk kívül még négy nemest, valamint tíz szabadost és jobbágyot sorol fel a vádirat. Valamennyien Köves András veszprémi püspök szolgái és cselédei, akik uruk parancsára szállták meg Türjét. A felsorolt személyek ellen az esztergomi szentszéki bíróság vádat emelt a türjei monostor kifosztása és meggyalázása miatt. A per tárgyalása előtt az alperesek felmutatták Mérey Mihály királyi helytartó parancsát, amely a bíróság illetékességének eldöntésére az ügyet a királyi kúriához tette át. Miután azonban ott a benyújtott periratokat tanulmányozták, az ügyet ismét visszatették az esztergomi szentszéki bírósághoz, mert a templomgyalázás és templomrablás bűntettének tárgyalása egyházi bíróság hatáskörébe tartozik. Ezután Görög Mátyás esztergomi nagyprépost 1567. augusztus 12-én kiadott köriratában a vádlottakat Nagyszombatba megidézte. 343 Hogy mi lett a per eredménye, nem tudjuk. Valószínűleg Sitkey prépost haláláig még nem fejeződött be, utána pedig már nem volt, aki folytassa. Míg a Tűrje visszaszerzéséért folyó per eredménytelen maradt, egy másik, kisebb jelentőségű ügyben sikerült elérnie a prépostnak, hogy igazságot szolgáltattak neki. A Sempchey János és Czerneky Ferenc nemesek által 1566-ban elfoglalt zalamenti Kettősmalmot 1567-ben a zalamegyei alispánok és szolgabírák a megyei bíróság ítélete alapján visszaadták a prépostságnak. 344 A sok pereskedés és a prépostságot ért rengeteg anyagi kár következtében Sitkey Mihály prépost eladósodott. Még 1564-ben, hogy anyagi gond34t Szörcsöky Miklós a bécsi egyetem anyakönyveiben 1555-ben szerepel a nemesi ifjak szövetségébe föl nem vett tanulók között 1556 után azonban az anyakönyv igen töredékes és nem lehet belőle megállapítani, hogy Szörcsöky Miklós a későbbi években, tehát 1566-ban is az egyetem hallgatója volt-e. — FRANKL Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században, p. 235. — Szörcsöky Imre, Benedek és Miklós említése 1563-ban: Zalav. 1061. sz. — Szörcsöky Benedek eml. 1567-ben: Zalav. 389. sz., 1568-ban: O. L. U. et. C. fasc 55., 56. — A karakószörcsöki Szörcsöky család az 1560-as években jó összeköttetésekkel rendelkezhetett. 1560-ban Oláh Miklós érsek adott birtokot Szörcsöky Benedeknek, s a beiktatásra a vasvári káptalant küldte ki. Benedek ekkor „nótárius maioris Cancelílariae Hungáriáé" volt. 1564-ben I. Ferdinándtól kapott birtokot Vas megyében, 1569-ben pedig Miksa császár adományozott neki birtokot Tiboldfalván Sopron megyében. — Vasvári kápt. lt. Statutoria: Zercheky. — Szörcsöky Miklós 1574-ben egy idézésben szerepel: Pozsonyi kápt. lt. C. 34. 1 2. no. ß7. Citatio. 342 Győri kápt. lt. Ptrotoc. A° 1569. f. 328. 343 Csornai pr. lt. 107. cs. 12. sz. — A levelet Hlubnik Bálint érseki titkár írta alá. 344 Batthyány lt. Major. f. 4. no. 56. (HTA) — Csornai pr. lt. 17. cs. 4. sz.
