Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

FÜGGELÉK

Hasonló kisebb-nagyobb javításokra a 19. század folyamán is szükség volt. Ezek a javítások a templom barokk külsején még nem változtattak. A templom és főleg a homlokzat állagának egyre romló állapota azonban idővel ismét nagyobb restaurálást tett szükségessé. A csornai premontrei kanonokrend 1916-ban jelentette be szándékát a Műemlékek Országos Bizottságának, hogy a türjei templomot restauráltatni kívánja. A MOB a munkával dr. Lux Kálmánt bízta meg.

769 A rend első lépésként a nyugati homlokzatot kívánta rendbehozatni. Mivel a vakolat már erősen lehullófélben volt, Lux Kálmán azt javasolta, hogy a vakolatot teljesen verjék le és a homlokzatot eredeti románkori állapotában állítsák vissza. A munkálatokat azonban egyelőre az első világháború és az azt követő gazdasági helyzet megakasztotta. Csak 1921-ben került a templom ügye ismét a MOB elé. A csornai premontrei rend dr. Lux Kálmánt, mint magánépítészt kérte fel a helyreállítási terv elkészítésére, ö a tervet 1921. május 23-án be is nyújtotta. Ez az első terv azonban még a vakolat leverése előtt készült és ezért a hiteles helyreállításhoz nem rendelkezett kellő alappal. A templom és a művészettörténet szerencséjére ez a neoromán terv nem valósulhatott meg. Mialatt a rend a helyreállításhoz szükséges költségek előteremtésén fáradozott, tovább folyt a falkutatás, és ennek során előkerültek az eredeti románkori ablakok maradványai. Ezek pedig a barokk kori két szint helyett a tornyokon három szintű tagozódást hoztak napvilágra. Az előkerült két csúcsíves ívdarab az ablakok kettős osztottságát is megmutatta. Az új eredmények alapján Lux Kálmán elkészíthette második, most már végleges tervét. A MOB. végrehajtó bizottsága a tervet, néhány módosítással, elfogadta. E módosítások többek között előírták, hogy a barokk portálét, mint történelmi érdekű műemlékrészietet, meg kell hagyni, a restauráláshoz pedig ne gépi, hanem kézi téglát használjanak, melynek mérete a középkori méret: 26x12x5,5 cm.

770 A restaurálást a terv és a módosítások szerint 1922-ben végezték el és ezáltal a türjei templom visszanyerte eredeti románkori külsejét — és szépségét. Méltán foglalja el helyét elsőrendű hazai műemlékeink sorában. 2. A konvent hiteleshelyi tevékenységének emlékei A konvent 21 hiteleshelyi kiadványának teljes szövegét ismerjük. Ebből 19 eredeti oklevél, 2 oklevél szövege pedig kiadásból ismert. Ezenkívül 10 hiteleshelyi kiadványát tartalmi kivonatból, illetve említésből ismerjük, 1 esetben pedig azt a szándékot, hogy a konvent hiteleshelyi kiadványt adjon ki. Három, sorrendben vsz. legkorábbi kiadványa közül kettőn hiányzik az évszám, a harmadikra pedig később írtak évszámot. Egy adat azonban mindhárom oklevélben közös, az oklevél kiállítója: „A. prepositus et conventus Országos Műemléki Felügyelőség. Irattár. 1916/287. PÉTER Márta: A türjei premontrei prépostsági templom építéstörténete. Kézirat.