Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

12. Tűrje Az 1703. évi összeírás szerint Tűrje városnak a prépostság volt a föl­desura. Lakosai pénzadót nem fizettek. A 12 jobbágy telekből 7 volt lakott, 5 pedig pusztán állott. Ha az elhagyott földek közül valamelyiket bevetették, holdanként 1 kereszt gabonát kellett érte fizetni. A prépost jobbágyai jú­liustól szeptemberig heti 2 nap, a többi hónapban heti 1 nap robottal tar­toztak. A többi türjei lakos évi 2 napot szolgált. Három halastava volt, me­lyek kevés jövedelmet hoztak. A szántóföldekből egyik évben 25, a másikban 28 holdat vetettek be. A türjei vám bérbe volt adva évi 70 forintért. 758 A két szőlőhegy közül a Kopasz-hegyről hegyvámot kapott a prépost, a másik­ról tizedet. A szőlő többi jövedelmét a veszprémi püspök kapta. A prépost­ságnak makkos erdei is voltak. A kaszálók használatáért 1—1 kappant ka­pott, a bevetett irtásföld után pedig holdanként 12 kéve gabona járt neki. Karácsonykor minden jobbágy 1 kappant adott. A birtokhoz major és mag­tár is tartozott, valamint két pince, egyik a városban, másik a hegyen. A prépostságnak 60 sor saját szőlője volt. Felső-Türje-pusztát szabadosok lakták. A prépostnak innen semmi jö­vedelme sem volt. Az 1741—1757 közötti években Türjén két malma volt a prépostságnak, egyik a rezidencia előtt, másik a város alatt. A halastóból kifolyó víz hajtot­ta őket. A saját kezelésben levő szántóföldjeit jobbágyaival műveltette a pré­post, a többit a helybeli lakosok bérelték és értük földköblöt adtak. Sok volt az irtásföld, melyeknek használatáért 1754 előtt holdanként 1—2 kereszt ga­bonát adtak, utána pedig tizedet. Az irtásföldek 1751 előtt 8 évig, utána pe­dig 6 évig voltak adómentesek. Ezekben az években már a magyarok is vál­laltak irtásföldet, azelőtt csupán a németek. 1755-ben az irtásföld nagyságát is megszabták: 300 lépés hosszúnak és 33 lépés szélesnek kellett lennie. Ha az irtásföld eladásra került, az uradalomnak volt joga azt visszaváltani, hol­danként 4 forintért. A robotmunkákat az 1742. évi rendelkezés szabályozta. Eszerint az igá­val rendelkező jobbágyok a földesúri szántóföldeket évente háromszor szánt­ják és boronálják, valamint az összes terményeket behordják. Akinek igás állata nincs, kézi munkával szolgál. Az özvegyek, ha házuk van, 10 napot szolgálnak. Pénzadó helyett évenként 2 csirkét és 1 kappant adnak. Walleczek Tamás adminisztrátor, „mivel sokan kappan helyett levágott tarajú öreg ka­kasokat adtak", ezt megváltoztatta és a kappan helyett mást kért járandó­ságba. Hegy vámot a szőlőhegyen 57 gazda fizetett. Évente 106 urna és 116 me­dia (=itce) bort, 40 cipót, 40 köböl zabot, 40 drb. kappant, 4 és Va f° n t viaszt adtak. Ugyanott 50 idegennek és nemesnek is volt szőlője, akik a ti­zeden kívül 1—1 mérő zabot, 1—1 cipót vagy kappant, esetleg viaszt adtak 758 A türjei vám díjszabását Pintár Adalbert foglalta írásba 1703. május 2-án. A különböző termények és iparcikkek helypénzét 86 tételben sorolta fel. Pl. egy szekér teknősbéka vámja 40 dénár. Egy török árus, ha árusít, 40 dénárt fizet. Ha csupán átutazik, 100 forint érték után 8 dénárt fizet. — Csornai pl. lt. 111. cs. 7. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents