Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

5. Gyászbeszéd: 1 forint. 6. Énekes mise: 50 krajcár, vagy 50 dénár. 7. Kismise: 1 máriás, vagy 28 és 2/8 dénár. 8. Amidőn elkíséri a testet: 1 máriás, vagy 28 és 2/8 dénár. 9. Aki az öreg harangot vonatja meg: 1 máriást fizet.' 26 A walthum prépost által megrajzolt képet megerősíti és kiegészíti az a jelentés, mely 21 évvel később, az 1758-ban tartott kánoni látogatás alkal­mával készült. A vizitációs kérdőív pontjaira adott válaszokból többek kö­zött a következőket tudhatjuk meg: Plébániai birtok nincs, csak a stólából van jövedelem. A templom felszerelése a prépostra tartozik. Az akkor meg­levő felszerelés egy részét Hradischból hozták. Az oltárok tiszták. Az Oltá­riszentség őrzése a törvényeknek megfelelő, a keresztkút őrzése szintén. A plébános maga a prépost, de funkcióját a rend tagjai gyakorolják. A lelki­pásztori munkához szükséges könyveik a prépostságból valók. A rendtagok tanulmányaikat a hradischi apátságban végezték. Misézni naponta szoktak. Beszédet magyar és német nyelven tartanak. Csupán a Batthyány családért, mint kegyúrért tartoznak misézni. 727 Walthum prépost halála után, 1741-ben a Csornával egyesített türjei prépostság is a hradischi apátság kormányzása alá került. Az első két évben a plébánosi funkciókat a jószágkormányzók: Honig Lajos és utódja, Mad j era Péter végezték, a sümegi ferences atyák közreműködésével. 728 1743-ban azon­ban már külön plébánost kapott Tűrje, Lébényi János csornai rendtag sze­mélyében. Ö volt egyben a magyar hitszónok is. A későbbi években külön német hitszónokot is küldtek Türjére, hogy a lakosság minden rétege meg­kaphassa lelki igényeinek teljes kielégítését. Ezekben az években a prépostság már rendelkezett az intenzívebb lel­kipásztori munkához szükséges számú rendtaggal. A 18. század derekán leg­alább három rendtag élt állandóan Türjén, akik közül kettő a hívek lelki gondozását végezte. Buzgóságukat a megyegyűlésen is dicsérettel emleget­ték. 729 Ahogy az újjáépített templom barokk külsőt kapott, a lelkipásztori munkát is a barokk lendülete jellemezte. 1767 után az önálló prépostság sa­ját rendtagok felvételével növelhette a türjei konvent létszámát. Az új erők munkába állítása a pasztoráció számára is gyarapodást jelentett. E szép munka további kibontakozását akadályozta meg II. József 1785. évi feloszlató rendelete. A császár egy másik rendeletének végrehajtása már hasznosabbnak mondható és közvetve a lelkipásztori munkáról kapott képünket is kiegé­szíti. Az első népszámlálás volt ez, melyet Magyarországon 1784—1787 között tartottak. A türjei adatokat 1786. augusztus 18-án írták össze. E napon Bel­72,i Csornai pr. lt. f. 119. no. 9. 727 Csornai pr. lt. f. 122. no. 16. 728 1740-ben még Lipót prépost keresztelt 28 esetben. Mellette P. Justus ferences 9 esetben. 1741-ben P. Justus, P. Jonas, P. Azarias ferencesek végezték a keresz­teléseket. 1742-ben P. Ludovicus Canonicus Gradicensis, vagyis Honig Lajos pre­montrei mellett P. Jonas, P. Azarias, P. Michael ferencesek a keresztelők. 1743­ban P. Joannes C. C, vagyis Lébényi János csornai premontrei mint plébános keresztel, kisegítője P. Michael sümegi ferences atya. 729 Csornai pr. lt. f. 142. no. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents