Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
zetesrendek visszaállítása érdekében. Ezt a kívánságot I. Ferenc király 1802. március 12-én kiadott rendelete valósította meg, mely a bencés, cisztercita és premontrei rendet visszaállította Magyarországon. A premontrei rend régebbi monostorait két prépostságban egyesítette, Jászó és Csorna központokkal. Jászóhoz a leleszi és nagyváradi prépostságokat csatolta, Csornához pedig Jánoshidát és Türjét. A visszaállítás feltételeként kötelezte őket, hogy a hozzájuk tartozó plébániák ellátásán és a hiteleshelyi teendők végzésén kívül Jászó négy gimnáziumot, a kassait, rozsnyóit, lőcseit és nagyváradit, Csorna pedig kettőt, a szombathelyit és a keszthelyit tanszemélyzettel ellássa és fenntartásukról gondoskodjék. Jászóra Zásió Andrást, Csornára pedig Harsányi Istvánt nevezte ki prépostnak. 714 Tűrje 1802-ben, mint a csornai prépostság része, kezdte meg új életét. Bár a premontrei rend Magyarországon a királyi rendelet következtében tanítórenddé vált, Tűrje továbbra is a rend eredeti programját folytatta. Temploma és rendháza a lelkipásztori munka céljait szolgálta. Emellett megvolt az a dicsősége, hogy az első években otthont adott az anyamonostornak. A csornai prépostság épületei ugyanis 1790. június 25-én leégtek, velük együtt majdnem az egész Csorna is a tűz martaléka lett. A tűzvész elmúltával a Kamara csak a gazdasági épületeket állíttatta helyre, a rendházat nem. Ezért 1802-ben a visszaállított csornai prépostság Türjén alakult meg. A konventnek is itt volt a székhelye egészen 1808. szeptember 29-ig, amikor Buday Ágoston prépost a konventet végre ünnepélyesen bevezethette az újjáépült csornai monostorba. 715 Türjén a feloszlatás időpontjában négy rendtag volt. Sorsuk a következőképpen alakult: 1. Tenkovits József Kristóf Türjén született 1749. szeptember 11-én. 1768. december 18-án tett fogadalmat. 1772. január 6-án mondta újmiséjét, majd márciusban kápláni beosztást kapott. 1775-ben ő lett Tűrje plébánosa és 1786. április 10-ig vezette a plébániát. A feloszlatás után mint veszprémi egyházmegyés pap Gyékényesen volt káplán. 716 1802-ben visszatért a rendbe. Mellbaja miatt Türjén volt betegszabadságon, 1806. május 25-én bekövetkezett haláláig. 2. Bolla Mihály Gellért a zalamegyei Óhídon született, 1752. szeptember 29-én. 1780. április 23-án tett fogadalmat Türjén. Felszentelése után ugyanitt volt káplán 1786. április 19-ig. A rend feloszlatása után a veszprémi egyházmegye vette át. Először ötvösi káplán volt, majd 1788-ban Osztopánban, 1791-ben pedig Kaposszentbenedeken lett plébános. Ott is halt meg 1798. április 13-án és ugyanott temették el. 3. Armpruszter József Izidor a somogymegyei Karádon született, 1751. szeptember 7-én. Szülei voltak: Armpruszter Kristóf püspöki intéző és Fábri Julianna. Beöltözése után az újoncévet Obrowitzban töltötte, majd 1780. április 23-án Türjén tett fogadalmat. Ugyanitt volt újmiséje 1782. december 8-án, majd káplánként működött. A rend feloszlatása után mint veszprémi 714 DANIELIK : op. cit. p. 316. 715 HORVÁTH Antal: A csornai konvent hiteleshelyi működése, p. 15. 716 1790-ben mint gyékényesi káplán keresztel: Tenkovics Kristóf „extrapraemonstratensis".
