Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

Volt valami kegyetlenség és hideg közönyösség a feloszlató rendeletek meghozásában és azok végrehajtásában. Nem nyilvános tárgyalás alapján és nem egyszerre szüntették meg valamennyi kolostort, hanem egyenként, tit­kos utasításra és váratlanul. A szerzetesek, akik valamelyik rendházuk fel­oszlatásáról értesültek, nem tudták, hogy rájuk mikor kerül sor. A feloszla­tásra kiküldött császári biztos, előzetes értesítés nélkül egy váratlan napon megjelent, maga elé rendelte a kolostor lakóit, felolvasta nekik a feloszlató rendeletet, majd hozzáfogott a kolostor javainak lefoglalásához és lepecséte­léséhez. A szerzetesekkel közölte, hogy meddig maradhatnak még, és mikor­ra kell végleg távozniuk. Addig is a kolostor lefoglalt javaiból utalták ki ne­kik a napi ellátásukra megállapított összeget. Az apácazárdákat nemsokára követték a rend férfikolostorai. 1784. jú­lius 24-én az obrowitzi rendház 52 szerzetesével közölték a feloszlató rende­letet. Hasonló sors érte július 29-én a klosterbrucki apátság 96 szerzetesét és még ugyanaznap a hradischi apátság 85 rendtagját. A hradischi premont­reiek egyelőre kolostorukban maradhattak. Talán az idős apát várható ha­láláig kaptak haladékot. Nem sokáig kellett erre várniok. Az 1785. év első napjaiban távozott az élők sorából Vaclavik Pál, aki 44 esztendeig volt hra­dischi apát, s egyben Tűrje atyaapátja, és mint általános helynök 30 éven át kormányozta a cseh-morva rendtartományt. Röviddel temetése után, ja­nuár 18-án kellett elhagyniok a szerzeteseknek a kolostort. 705 Csak P. Ed­mund, az apát volt titkára maradhatott, aki a monostoregyház plébánosa lett évi 400 forint fizetéssel, és vele nyolc rendtársa, akik a plébániai munkában segítettek és ezért napi 40 krajcár kegydíjat kaptak. 706 A magyar prépostságok közül elsőként a jánoshidai szűnt meg. 1785. március 14-én reggel 9 órakor oszlatták fel. Az obrowitzi apátság két szer­zetese tartózkodott akkor ott, a morva származású Tempis Gilbert, mint ad­minisztrátor és a magyar Harsányi István, aki eredetileg jezsuita volt, és csak rendje feloszlatása után lépett az obrowitzi premontreiek közé. 1777 óta káplánkodott Jánoshidán, a feloszlatás után pedig mint egyházmegyés pap. ugyanitt maradt plébános. 1790-től Kecskemét plébánosa volt, majd a rend visszaállítása után, 1802-ben ő lett az első csornai és egyben türjei prépost. 707 A jánoshidai után a türjei prépostság feloszlatása következett 1785. de­cember 9-én. Egy évvel később, 1786. december 7-én a csornai prépostság került sorra, melynek akkor 7 rendtagja volt. Végül 1787. március 26-án a jászóvári prépostság is a töbiek sorsára jutott. 708 Türjéről még Tichy Izidor prépost életében úgy döntöttek, hogy javait a prépost halála után a kincstár foglalja le. Ez azonban nem mindjárt kö­vetkezett be. A prépost már 1785. július 20-án meghalt, a feloszlatásra vi­705 Hoenig Miksa hradischi rendtag 1785. január 20-i leveléből. Csornai pr. lt. f. 116. no. 1. — DANIELIK: op cit. 372—373. — BACKMUND: op. cit. torn. I. pp. 292—319. 706 p Fi a i a Henrik hradischi rendtag, brzessovi plébános 1785. május 10-i leveléből. 707 O. L. Inventarien der in Ungarn aufgelassenen Klöster. Helytartótanácsi Osz­tály. E 29. A 2773. — Csornai pr. lt. f. 130. no. 2/a., 2/b. 708 DANIELIK: op. cit. p. 373. — BACKMUND: op. cit. pp. 435., 446.

Next

/
Thumbnails
Contents