Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

a favágási engedéllyel. Másoknak is engedtek fát vágni és a kivágott fák he­lyén irtásföldeket művelni, sőt az uraságot gátolták a legeltetésben. A követ­kező prépost, Girzik Kristóf, hogy a visszaélést megszüntesse, a hetyefői jobbágyokat áttelepítette Türjére, az uraság költségén épült házakba. A jobbágyok szerettek volna továbbra is Hetyefőn maradni és az átte­lepítés ellen a megyéhez fordultak panaszukkal. A megyei bíróság a panaszra azt válaszolta, hogy az uraságnak joga van őket áttelepíteni a megye terüle­tén belül, ha a saját költségén ad nekik házat. Ennek alapján 4 jobbágy át is költözött, 1 közben meghalt, a többi pedig engedélyt kért és kapott az uradalomtól, hogy fejenként 50 forint lefizetése után átköltözhessenek Nya­valádra, vagy a megye más helységébe. Hetyefő így ismét puszta lett. Az uraság 5000 forint költséggel major­sági épületeket emelt rajta, ezeket szilárd anyagból építtette, bolthajtásokkal mindenütt megerősítette és cseréppel fedette, a földeket pedig saját kezelésbe vette. 1772-ben a királyi megbízott felfigyelt a hetyefői változásokra és jelen­tést tett erről a Helytartó Tanácsnak. A Helytartó Tanács az 1723. évi 61. és 62. törvénycikkre hivatkozva az elnéptelenítés vádját emelte a prépostság ellen. Az említett két törvénycikk ugyanis előírja, hogy egy hely betelepítése nem történhet egy másik adófizető hely rovására. Vagyis nem lehet a népes­séget úgy szaporítani az egyik helyen, hogy ezáltal a létszám a másik helyen csökkenjen. A jobbágyok áttelepítésével azonban csökkent a hetyefői adófi­zetők száma. Az ítéletben a prépostságot marasztalták el. A prépost a királyhoz fel­lebbezett. A király az ítéletet jóváhagyta és úgy rendelkezett, hogy ahány jobbágytelek volt azelőtt Hetyefőn, ugyanannyit kell újra kijelölni, a job­bágyoknak az elvett házak helyett újakat kell építeni és a további betelepí­tést is elő kell segíteni. 684 A Hetyefővel kapcsolatos királyi döntés nem vette el a prépost kedvét a további gazdálkodástól. Még 1771-ben pincét építtetett Türjén. összeiratta a türjei irtásföldeket és réteket. Űjból rendezte az ötvösi földeket és a ba­rabási szőlőket. Közben Hetyefőn elkészült a magtár és egy tehénistálló. Az árvíz által elpusztított türjei felsőmalmot helyreállíttatta, a további árvízvé­delem érdekében pedig csatornáztatta a környező réteket. 1772-ben ökör­istálló épült Hetyefőn. 1773-ban a türjei alsómalmot építtették újjá. A juh­akol a régi sövény helyett kőkerítést kapott. A kertbe a régi körtefák helyé­be a prépost újakat ültetett, főleg Isenbart és Pergamunten fajtákat, össze­sen 250 forint értékben. Más egyéb fát is ültetett, több mint 100 forint ér­tékben. 1774-ben a prépostsági épületet tataroztatta. 1775-ben kezdték meg a türjei magtár építését. 1778-ban Barlandban vendégfogadót építtetett. Eb­ben az évben új téglavetőt is nyitottak,,mert a régi mellől elfogyott az al­kalmas föld. 1779-ben a prépostsági épület templom felé eső részét tovább bővíttette. 1780-ban Szerafin vasvári dominikánus testvérrel megfesttette Batthyány Ádám képét a prépostság számára. 1781-ben a bariandi vendég­fogadóhoz lóistállót építettek, Apsán pedig kutat ástak. A következő évben 084 Csornai pr. lt. f. 116. no. 1., f. 142. no. 3., no. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents