Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
a favágási engedéllyel. Másoknak is engedtek fát vágni és a kivágott fák helyén irtásföldeket művelni, sőt az uraságot gátolták a legeltetésben. A következő prépost, Girzik Kristóf, hogy a visszaélést megszüntesse, a hetyefői jobbágyokat áttelepítette Türjére, az uraság költségén épült házakba. A jobbágyok szerettek volna továbbra is Hetyefőn maradni és az áttelepítés ellen a megyéhez fordultak panaszukkal. A megyei bíróság a panaszra azt válaszolta, hogy az uraságnak joga van őket áttelepíteni a megye területén belül, ha a saját költségén ad nekik házat. Ennek alapján 4 jobbágy át is költözött, 1 közben meghalt, a többi pedig engedélyt kért és kapott az uradalomtól, hogy fejenként 50 forint lefizetése után átköltözhessenek Nyavaládra, vagy a megye más helységébe. Hetyefő így ismét puszta lett. Az uraság 5000 forint költséggel majorsági épületeket emelt rajta, ezeket szilárd anyagból építtette, bolthajtásokkal mindenütt megerősítette és cseréppel fedette, a földeket pedig saját kezelésbe vette. 1772-ben a királyi megbízott felfigyelt a hetyefői változásokra és jelentést tett erről a Helytartó Tanácsnak. A Helytartó Tanács az 1723. évi 61. és 62. törvénycikkre hivatkozva az elnéptelenítés vádját emelte a prépostság ellen. Az említett két törvénycikk ugyanis előírja, hogy egy hely betelepítése nem történhet egy másik adófizető hely rovására. Vagyis nem lehet a népességet úgy szaporítani az egyik helyen, hogy ezáltal a létszám a másik helyen csökkenjen. A jobbágyok áttelepítésével azonban csökkent a hetyefői adófizetők száma. Az ítéletben a prépostságot marasztalták el. A prépost a királyhoz fellebbezett. A király az ítéletet jóváhagyta és úgy rendelkezett, hogy ahány jobbágytelek volt azelőtt Hetyefőn, ugyanannyit kell újra kijelölni, a jobbágyoknak az elvett házak helyett újakat kell építeni és a további betelepítést is elő kell segíteni. 684 A Hetyefővel kapcsolatos királyi döntés nem vette el a prépost kedvét a további gazdálkodástól. Még 1771-ben pincét építtetett Türjén. összeiratta a türjei irtásföldeket és réteket. Űjból rendezte az ötvösi földeket és a barabási szőlőket. Közben Hetyefőn elkészült a magtár és egy tehénistálló. Az árvíz által elpusztított türjei felsőmalmot helyreállíttatta, a további árvízvédelem érdekében pedig csatornáztatta a környező réteket. 1772-ben ököristálló épült Hetyefőn. 1773-ban a türjei alsómalmot építtették újjá. A juhakol a régi sövény helyett kőkerítést kapott. A kertbe a régi körtefák helyébe a prépost újakat ültetett, főleg Isenbart és Pergamunten fajtákat, összesen 250 forint értékben. Más egyéb fát is ültetett, több mint 100 forint értékben. 1774-ben a prépostsági épületet tataroztatta. 1775-ben kezdték meg a türjei magtár építését. 1778-ban Barlandban vendégfogadót építtetett. Ebben az évben új téglavetőt is nyitottak,,mert a régi mellől elfogyott az alkalmas föld. 1779-ben a prépostsági épület templom felé eső részét tovább bővíttette. 1780-ban Szerafin vasvári dominikánus testvérrel megfesttette Batthyány Ádám képét a prépostság számára. 1781-ben a bariandi vendégfogadóhoz lóistállót építettek, Apsán pedig kutat ástak. A következő évben 084 Csornai pr. lt. f. 116. no. 1., f. 142. no. 3., no. 20.