Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
8. Ha más rend kapná meg Kapornakot iskola céljára, évekig kellene várni az építkezésre. Itt viszont az iskola legalább négy osztállyal azonnal indulhatna. 656 1762. december 13-án meghalt Kecskés László vasvári kanonok és kapornaki apát. Zala megye tehát rögtön folyamodott Mária Teréziához, hogy az apátságot, iskolafenntartás céljára adományozza a türjei premontreieknek. A kéréshez Somogy megye is csatlakozott, mert neki szintén javára válnék a közeli Türjén működő középiskola. A magyar kancellária támogatta a kérést. Referátumában hivatkozott a közelmúltban kiadott királyi rendeletre, mely újabb iskolák felállítását irányozta elő és idézte az 1548. évi 12. és az 1550. évi 19. törvénycikkeket, melyek szintén ezt sürgették. 657 Mária Terézia a megye kérvényét véleményezésre Barkóczy Tamás esztergomi érsekhez küldte, akihez királyi rendelete értelmében a tanulmányi ügyek tartoztak. A prímás nem helyeselte, hogy Kapornakot a premontreiek kapják meg, mert szerinte ez nem hozná meg a kívánt eredményt, másrészt megakadályozná, hogy érdemes egyházi embereket ezzel is jutalmazni lehessen. Jelentkező akadt bőven, összesen húszan pályáztak Kapornak elnyeréséért, kérvényükhöz csatolva érdemeik felsorolását. Közöttük Böcsföldy László devecseri plébános nem kis érdemeként hivatkozott arra, hogy ő 140 embert térített vissza a katolikus hitre. A kancellária szintén javasolt neveket, amennyiben a király az esztergomi érsek véleményét fogadná el. Végül az érsek akarata győzött, bár Kapornakot nem a javasolt személyek egyike, hanem báró Ungerschützi Berchtold Ferenc esztergomi kanonok kapta meg. 658 A türjei gimnázium felállítása ezzel végleg elmaradt. A premontreiek pedig megmaradtak eddigi munkakörükben, a lelkipásztorkodásban. Tovább bővítették és szépítették templomukat. Az adminisztrátor, a préposttal teljes egyetértésben, az egykor külön álló, de a Hagymásyak által földig lerombolt Szent Anna kápolna helyett 1762-ban újat építtetett, mely a templom északi oldalához csatlakozik. A kápolna egyik oldalán helyezték el a keresztelő medencét, másik oldalán pedig egy nagyon régi Mária szobrot, a morvaországi brzessovi plébániatemplom ajándékát. Az elkészült kápolna látogatói részére, Schrábl Tádé prépost kérésére, XIII. Kelemen pápa 1762. március 6-án búcsút is engedélyezett. Ezt a búcsút április 14-én a győri püspök hét évre meghosszabbította. A kápolna Szűz Mária szobra pedig május 1-én már az első fogadalmi ajándékokat is megkapta, két ezüstszívet, melyet Dorffmaister István festőművész és felesége, Franczin Anna ajánlottak fel. Dorffmaister István, az egyik pilléren olvasható felírás szerint, már 1761-ben dolgozott a türjei templomban. 1762 telén a rendház nagytermét, az ún. váre56 A levél másolata: Csornai pr. lt. f. 142. no. 15., 24. 657 O. L. Conceptus Referad. A. 1763. No. 17. 658 ungerschützi Berchtold Ferenc báró a római Collegium Germanico-Hungaricum növendéke volt. 1758-tól esztergomi kanonok, 1761-ben a bécsi Pazmaneum kormányzója. Mária Terézia 1763. február 1-én nevezte ki kapornaki apáttá. 1776. január 1-tŐl kezdve ő lett az első besztercebányai püspök. — NAGYFALUSY: A kapornaki apátság története, torn. II. pp. 216—219. — Pannonhalmi Rendtörténet, torn. XII. B. p. 307. — FINÁCZY: A közoktatás története Mária Terézia korában, torn. I. p. 369.
