Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)
III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785
múltban ezeken a helyeken sosem tartott vizitációt. Azt megengedi, hogy amikor a prépostság világi papok kezén volt, akkor vizitálhatta a megyéspüspök, de mióta ismét a rend birtokolja, más lett a helyzet. Nagyon rosszul tette az elhunyt Lipót prépost, hogy a veszprémi püspöktől eskü alatt vette át az infulát és a lelkiekben való megerősítést. Ezzel ugyanis nem ismerte el magát kiváltságosnak. Nekik azonban ragaszkodniuk kell régi jogaikhoz. 6 '' 1 Meyners, a rend római prokurátora 1746. december 6-án válaszolt a csornai prépostnak. Ö is hangsúlyozta, hogy a rend monostorai minden püspöki joghatóság alól ki vannak véve. De hozzátette, hogy a lelkipásztori felügyeletre joga van a püspöknek, és ha a monostoregyház egyben plébániatemplom is, akkor vizitálhatja. Mivel a türjei templom ilyen, a püspöknek joga van kánoni látogatást tenni a templomban, de a rendházban nincs. Bár lehet, hogy a püspök a türjei premontreieket nem tekinti konventnek, mert a tridenti zsinat szerint konventet legkevesebb 12 szerzetes alkot. A prokurátor azt tanácsolta a prépostnak, hogy szelíden és türelmesen tárgyaljon a veszprémi püspökkel, bár nem hiszi, hogy az emiatt írna Rómába. 6 ' 1Padányi Bíró Márton püspök valóban, még 1746-ban írt Rómába, s panaszt tett a zalavári bencések és a türjei premontreiek ellenállása miatt. 1752-ben és 1758-ban ismételten panaszkodott, hogy az említettek nyakassága miatt még mindig nem történhetett meg a püspöki vizitáció. Kérte Rómát, hogy büntetésekkel és fenyítésekkel szorítsa rá a szerzeteseket a püspök iránt való engedelmességre. A zalavári bencéseknél ért is el eredményt, mert a zalavári apát és atyaapátja, a göttweigi apát, 1758. január 20-án eddigi kiváltságaik legnagyobb részéről lemondtak. 6 ' 1 ' 5 A türjei premontreiekkel azonban továbbra sem boldogult, mint ezt március 21-i jelentésében maga is elismerte, bár az okot nem közölte, hogy miért. 6M Sikertelenségének az volt az oka, hogy a türjeieket a győri püspök támogatta. Az ő joghatóságát már elismerték. Közben ugyanis megjelent XIV. Benedek pápa 1755. szeptember 18-án kiadott bullája, mely a püspököknek a rendi plébániatemplomok feletti joghatóságát megerősítette. A bulla a Julius Ferdinandus Trojer olmützi püspök által felterjesztett 16 kérdésben hozott döntést és ezek megtartását az olmützi egyházmegye területén működő premontrei, cisztercita és bencés szerzetesek részére kötelezően előírta. A hradischi apátnak is ehhez kellett magát tartania. Ilyen értelemben tájékoztatta őt Meyners, rendi prokurátor újabb, 1758. december 21-i levele is. 6 '' 5 Gróf Zichy Ferenc győri püspök, hogy véget vessen a további huzavonának, 1758. május 18-án értesítette a csornai és türjei prépostot, hogy mivel a törvény szerint a szerzetesek, a lelkipásztori munka tekintetében, alá vannak vetve a püspöki joghatóságnak, a kánoni látogatást Türjén meg fogja tartani. De a prépostnak ez ügyben írt levelére válaszolva kijelentette, hogy a rend kiváltságait tiszteletben akarja tartani és a köztük eddig fennálló jó 841 Csornai pr. lt. f. 121. no. 23. 642 Eredeti : Csornai pr. it. í. 121. no. 24. — Másolata: ibid. f. 7. no. 10. 843 Pannonhalmi Rendtörténet, torn. VII. pp. 246—257. 644 B. HORNIG K.: op. cit. pp. 296., 309. 643 A bulla másolata: Csornai pr. lt. F. 7. no. 13. — Ibid. f. 7. no. 11.
