Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

III.A PREMONTREI REND VISSZAÁLLÍTÁSA TÜRJÉN 1703—1785

rabbi tilalmat, kiterjesztve azt újabb falvakra, valamint a makkoltatáson kí­vül a vadmézgyüjtésre és a nyest, róka és nyúl vadászására is. Hogy pedig tilalmai feledésbe ne merüljenek, vagy azokkal ellentétes szokás ki ne ala­kulhasson, 1720-ban és 1728-ban a zalaegerszegi megyegyűléseken újból meg­ismételte azokat. Még halála után, 1739-ben is az ő 1715. évi tilalmát újította meg utóda, Walthum Lipót prépost. 566 Mivel pedig nem állt módjában minden birtokot személyesen végigláto­gatni és úgy védelmezni, azért 1722. április 21-én a vasvári káptalan előtt általános tiltakozását jelentette be, különösen a távolabb fekvő birtokok, ide­genek által történő esetleges eladása, megvétele, vagy az azokba való beikta­tása ellen. 567 Intézkedéseinek megvolt a foganatja. Ha mégis akadtak, akik tilalmát megszegték, az ilyenek ellen mindig azonnal fellépett. 1717. november 4-én egy csomó tilosban talált marhát behajtatott Türjére. November 30-án pedig bíróilag intette meg a kissomlóiakat, hogy a türjei erdőt sertésekkel ne já­rassák. Ugyancsak 1717 őszén még két ízben hajtottak be sertéseket türjei területről. 1727 nyarán pedig Szentpéter, Zalaszeg és Aranyad lakóinak tilos­ban talált marháit hajtotta be Türjére. 568 Fát a türjei erdőkben csak az vághatott, aki tőle írásbeli engedélyt ka­pott. Aki ilyen cédula nélkül vitte a fát, azt megzálogolták, esetleg el is ko­bozták a szekerét. Egy ilyen elkobzott szekeret kért vissza tőle 1713. decem­ber 23-án Gulácsy Ferenc szentgróti kapitány. 569 Az alsótürjei malmot, mely kezdettől fogva a prépostságé volt, a tür­jeiek időközben kisajátították. Most ezt is visszaperelte. 1712. október 17-én sikerült egyezségre jutnia Kovács György türjei bíróval és a község lako­saival. A község a malmot visszaadta, az adminisztrátor viszont 150 forint kártalanításra kötelezte magát. Ebből 25 forintot azonnal készpénzben kifi­zetett, másik 25-öt későbbre ígérte és elvállalta az alperesek 100 forint adós­ságának kifizetését. 570 A szomszédos földesurak közül elsőként Hörcsöky Jánossal sikerült egyezségre jutnia 1713. július 13-án. Hörcsöky János vállalta, hogy az előző év őszén elhajtott türjei sertésekért jóvátételt fizet, Szabó Bálint földesurat pedig igyekszik jószomszédi alkura rávenni vagy jó szóval, vagy a törvény erejével. Az új egyezség következtében érvényét veszítette az a korábbi szer­ződés, melynek alapján Hörcsöky János és a bögötei birtokosok a prépostság legelőit használták. A többi bögötei nemes csak 1717. október 18-án írta alá az új egyezséget. Ebben a következőket ígérték meg: Nem hajtanak többé semmiféle marhát a Bögöte—Köbölkút között elterülő birtokra a prépost tud­ta és beleegyezése nélkül. Ha ezt mégis megtennék, a jószágaik megvámolá­sán kívül 40—40 forintra büntetendők, mely összeg javaikból is behajtható a megye szolgabírája, vagy egyik esküdtje jelenlétében. Ha ezen a területen idegen jószágot találnának, azt könyörtelenül behajtják Türjére. Az admi­366 Csornai pr. lt. 111. cs. 10. sz., 116. cs. 8. sz. 567 Vasvári kápt. h. lt. Minutae inexpeditae. 1722. 51. sz. 568 Csornai pr. lt. 111. cs. 22., 23., 24. sz., 116. cs. 7. sz. 369 Csornai pr. lt. f. 119. no. 16. 570 Csornai pr. lt. 110. cs. 13. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents