Kovács Imre: A türjei Premonteri Prépostság története - Zalai Gyűjtemény 32. (Zalaegerszeg, 1991)

I. AZ ALAPÍTÁSTÓL 1569-IG

2. A prépostság alapítói és kegyurai: a Türjei nemzetség Tűrje, a legtöbb magyarországi premontrei prépostsághoz hasonlóan, eredetét magánalapításnak köszönheti.

33 Alapítója és kegyura tehát nem a magyar király volt, hanem valamelyik főúri család, jelen esetben a Tűrje nemzetség. Ez a körülmény a prépostság jogi helyzetét is meghatározta. A III. Sándor pápa és III. István magyar király között 1169-ben létrejött konkordátum

34 csak a királyi alapítású monostorok helyzetét szabályozta és biztosította szabadságukat,

3

"' a magánalapításúak életét nem befolyásolta. A magánkegyúri gyakorlat folytán az ilyen monostorok általában hátrányosabb helyzetben voltak, mint a királyi alapításúak. Hogy voltak-e túlkapások, visszaélések a monostor és szerzetesei rovására, ez elsősorban a .kegyurak egyéni magatartásától függött.. A Tűrje nemzetség tagjairól elmondhatjuk, hogy általában jóindulattal viseltettek monostoruk irányában. Ha voltak is viszályok a prépostság és kegyurai között, ezek csupán anyagi okok miatt keletkeztek és a köztük lefolyt birtokpörök is általában a prépostság javára dőltek el. A kegyurak a prépostság belső ügyeibe nem avatkoztak bele. Amíg a szerzetesek kellő számban voltak, prépostjukat mindig maguk választották. Kolostori életük, lelkipásztori munkájuk nyugodt mederben folyt.

36 A Tűrje nemzetség kihaltával és a hazai viszonyok általános romlásával azonban a prépostság helyzete is egyre nehezebbé vált. Az új kegyurak, a berekszói Hagymási család tagjai a 16. században a katolikus vallást is elhagyták és ettől kezdve gátlástalan rombolásaikkal és fosztogatásaikkal végülis a prépostság pusztulását okozták. A Tűrje nemzetség fő ágát lakóhelyéről Szentgrótinak nevezték. A többi ágból csak töredékeket ismerünk.

37 A Szentgróti ág legkiválóbb képviselője az a Dénes bán, aki a családnak is legnevezetesebb, országos szerephez jutott tagja, egyben a prépostságnak legjelentősebb patrónusa és — legalábbis második — alapítója. Apja a család első névszerint ismert tagja I. Gecse, kinek négy gyermeke közül Dénes volt a legidősebb, ő azonban utód nélkül halt meg. Idősebb öccse, Joachim volt a Szentgróti család őse. Fiatalabb fiútestvérének, II. Gecsének unokái közül János a Béry család megalapítója, 33 OSZVALD Ferenc idézett tanulmányában (Adatok...) a 39 ismert premontrei prépostság közül 29-nek az alapítóját és kegyurait is felsorolja. Eszerint a 29-ből 18 nemzetségi monostor, 7-nek kegyura és részben alapítója a magyar király, 4-nek alapítóját és kegyurait nem ismerjük. 31 Dr. Mezey László szóbeli közlése alapján. 35 E szabadságot erősítette meg IV. Béla király 1238. március l-jén kelt kiváltságlevele, melyben kijelenti: „... Praemonstratensis Ordinis ... claustris, quae constructa vei construenda sunt in Regnis meae jurisdictioni subiectis, propria benignitate indulsi, ut ea libertate in tota terra mea utantur, quam in Francia obtinere noscuntur." LEPAIGE: Bibliotheca Praemonstratensis Ordinis. Paris, 1633. pp. 761—762. 36 „Türjenses Praemonstratenses a tempore fundationis usque ad cladem Mohacsianam in pace Deo famulati fuisse videntur, eo quod nulla história doceat graviores aliquas apud eos rerum conversiones, aut tristes vicissitudines locum habuisse." — FUXHOFFER—CZINÁR: op. cit. torn. II. pp. 62—63. 37 KARÁCSONYI : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, torn. III. p. 119—