Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Cseby Géza: Dukai Takács Judit kéziratos vers-füzetei
töretlen ösvényen tanácsot adjanak és vezéreljenek, oktatván, mint kell az idővel élni s bölcsen örülni." 3 A Helikoni ünnepségek öt alkalommal kerültek megrendezésre. 1817,1818 és 1819 februárjában a király születésnapjához kapcsolódva és 1817, 1818 májusában a georgikoni vizsgák' 1 alkalmával. Az összejövetelek díszes külsőségek között folytak. Résztvettek rajtuk a Festetics-féle iskolák közül a Georgikon, a gimnázium, a zeneiskola tanulói, tanárai és a meghívott tudósok, költők, írók, magas beosztású tisztviselők. Többek között Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Szegedy Róza, Dukai Takács Judit, Pálóczi Horváth Ádám, Kazinczy Klára, Kultsár István, Nagyváthy János, Ruszék József. 5 Az első Helikonon elhangzott magyar nyelvű verseket Festetics ki is nyomtatta a keszthelyi Perger-féle nyomdában. 6 Nem kerülhetjük meg, mert lényeges és meghatározó momentum az ünnepek vonatkozásában is a nyelvújítási harc. Hiszen itt van a Helikonon a Tövisek és virágok miatt megsérdődött Kisfaludy, itt van a Mondolat 7 kiadásában részt vállaló Ruszék apát, de itt van a Kazinczyval levelező Berzsenyi és Horváth Ádám is. Nem e dolgozat témája ezen ellentétek taglalása, ám leszögezhetjük, hogy a sokszor ortológusok fellegvárának tekintett Keszthelyt nem lehet ily egyszerűsítéssel, egyoldalúan megítélni. Nem Széphalom ellenpólusa volt. Véleményem szerint éppen Festetics pártokon való felülemelkedése, közvetítése a két tábor között tette lehetővé, hogy a helikonok ne mérgesítsék, de enyhítsék a feszültségeket. Ügy tűnik ez is közrejátszott abban, hogy Kazinczy megírja híres, a nyelvújítási harcot záró Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél^ című munkáját. 3 Idézet Berzsenyi Kazinczynak írt leveléből 1817. jan. 13-án. (Kazinczy Ferencz levelezése. A MTA Irodalomtörténeti Bizottsága megbízásából közzéteszi: Dr. Váczy János. Tizenötödik kötet. Bp. 1905. MTA kiadása, pp. 23—25.) Megjegyzendő, hogy e levél keltét Merényi jan. 12-e teszi. (Berzsenyi összes, pp. 407—408.) 4 Georgikon : Európa első rendszeres mezőgazdasági felsőfokú oktatási intézménye. Alapítója Festetics György gróf 1797-ben. (Lásd részletesen: Georgikon 175. Szerk. Sági Károly.) Bp. Mezőgazdasági 1972. 5 Ruszék József. Filozófus, nyelvész, egyházi író. (Pápa, 1779—Veszprém 1851.) Pápán és Győrött végezte iskoláit, majd teológiai tanulmányait Veszprémben és Pozsonyban. 1814-től keszthelyi plébános, 1834-től veszprémi kanonok. Ellensége volt a nyelvújításnak, segítette a Mondolat közrebocsájtását. Bölcseleti műve: A filozófiának elől járó értekezései — a Magyar Minerva ötödik köteteként jelent meg 1812-ben. Harmath István—Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Negyedik bővített kiadás. Veszprém, 1984. p. 241. Továbbiakban Harmath—Katsányi 1984. 6 Helikon I. Keszthely, 1818. 'Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok. Széphalom, 1811. Ezzel a (kis verseskötettel indult el a nyílt nyelvújítási harc. A Kisfaludyt sértő vers: Himfy (p. 24.) Mondolat. Kiadva: Dicshalom 1813. A nyelvújítást, annak túlkapásait kifigurázó mú. Nem titkoltan Kazinczy-ellenes éllel megírva. Lásd még: Harmath—Katsányi 1984; Peninaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták 1781—1826. (összeállította Szálai Anna) Bp. Szépirodalmi 1980. 8 In: Tudományos Gyűjtemény 1819. évfolyam.