Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
Hajnóczy Józsefre vonatkozik/" Az 1810-es években újra felbukkannak *, szabadkőműves hagyományok. Búvópatak módjára, bátortalanul, a kései olvasó számára szinte alig érzékelhetően. Ennek igazolására csak egyetlen példát, a keszthelyi Helikoni ünnepségek egy alig méltatott mozzanatát idézzük. Az első Helikont — minden kinyilatkoztatott királyhűsége ellenére is — gyanúsnak ítélték. A Tudományos Gyűjtemény 1818. III. kötetében olvashatjuk: „A tavalyi keszthelyi Helikonról a tavalyi Tudományos Gyűjteményben előforduló tudósítást a német recensens úgy ítélte meg, mint egy politikai lakmározásnak leírását, holott az egész tudósításnak szinte minden sora többnyire a hazához és királyhoz való szeretetet, tiszteletet emlegette.'" Valami igazság mégis lehetett a német recenzens sejtésében. Már Keresztúry Dezső rámutatott arra, hogy a Helikonnak milyen jelentős szerepe volt a nyelvi béke kimunkálásában. 1 ' 2 Ehhez hozzátehetjük: számtalan jel mutat arra, hogy a Helikon ezen kívül egyik megnyilvánulási formája volt a megyében ez időben erősödő, a szabadkőműves hagyományokat is felelevenítő csendes ellenállásnak. Festetics szabadkőműves álnevét, a Helikont idézi fel, amikor irodalmi összejövetelt szervez. Horváth Ádám erre az alkalomra írta A földművelő Varró című versét. Terentikus Varró nemcsak a római irodalomnak, hanem a szabadkőművesség történetének is jeles alakja, saját eszmei ősüknek tartották. Nem lehet véletlen, hogy Horváth ez időben írt, máig kéziratban lévő munkája, A bölcsesség nagy mestereinek biográfiája is hosszasan foglalkozik Varróval. Horváth versében Zrínyi mellett Mozart neve is előfordul. Az 1817. évi Helikonra Kazinczy Klára Isishez ének címen verset visz, ennek alapja Horváth prózai szövege. Ebből idézek: ,,Isis, te a régiek titkos istennéje. . . szentek a te titkaid, Isis. .. áraszd bőven adásodat azokra,.. . akik. . . a titkokba beavatott szegényebbeket gyámolítják..." — itt meg is nevezi , ; a mi Georgiusunkat", — Festeticset. 93 Horváth másik pártfogója, szabadkőműves eszmetársa, a Zalában is befolyásos birtokos. Széchényi Ferenc ez időre már teljesen visszavonult a közélettől, vallásos buzgóságban húzódott vissza. Tőle már semmiféle társadalmi cselekedet nem volt várható, mert ahogy fia írta: ,,mint magyar, reménytelenül szállott sírba." Horváth az ügy folytatását fiától, Istvántól várta. Ez magyarázza, hogy 1817-ben verset írt a fiatal gróf tiszteletére. Széchenyi ek91 A vers Hajnóczyval való kapcsolatát Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. 1984.) c. tanulmányomban (467. 1.) tisztáztam, azóta egy magántulajdonban lévő, XVIII—XIX. századi verseket tartalmazó feltehetően Zala megyében keletkezett kéziratos kötetben korabeli utalást is találtam. 92 Keresztúry Dezső: Festetics György és a magyar irodalom. In: örökség. Magyar író-arcképek. Bp. 1970. 34. 1. 93 A Helikon szabadkőműves vonatkozásairól: Németh József: Irodalom és hagyomány Zala megyében a XIX. század elején. In: A nő az irodalomban: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság zalaegerszegi vándorgyűlése (1984. május 4—6) (Zalaegerszeg, 1984.) 135—145. 1.
