Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Németh József: Művelődés és irodalom Zala megyében a XVIII-XIX. század fordulóján
helyi plébános 1200 kötettel bírt. Az összeírás részletesebb elemzéséből kiderül, hogy a plébániában a nagyobb arányú gyűjtés az 1780-as évek második felében indulhatott meg. A művek zöme természetesen egyházi témájú (prédikáció gyűjtemények, hitbuzgalmi kötetek, dogmatika, egyháztörténet). Kisebb arányt képvisel az egyetemes és magyar köztörténet, s feltűnően kevés a szépirodalom. Ez azért is szembetűnő, mert az előző évtizedek ismert írói közt szép számmal találunk katolikus papokat (Ányos, Baróti Szabó, Dugonics, Rájnis, Révai, Verseghy, Virág stb.) Kivétel a nagykapornaki plébánia 299 kötetes könyvtára, amely a századvég magyar irodalmának szinte teljes, jól válogatott keresztmetszetét adja. (Barcsay, Báróczy, Döme, Dugovics, Péczely, Pálóczi Horváth, Kazinczy. Rajnis, Révai, Baróti Szabó, Virág stb.) A régebbi magyar irodalomból Mikes, Gyöngyösi, Zrínyi (utóbbi 17'90-es kiadásban, az egész egyházmegye papi könyvtáraiban az egyetlen Zrínyi mű). Feltűnő továbbá, hogy megőrizték Kazinczy folyóiratát, az Orpheust, valamint Horváth Ádám névtelenül megjelent Felfedezett titok című szabadkőműves regényét is. Feltételezhető, hogy valamelyik korábban itt működött, talán itt meghalt, irodalmat szerető plébános hagyatékát jelentik e művek. A téma megéri a további vizsgálatot, erre az is lehetőséget nyújt, hogy a könyvek egy részét a plébánia máig megőrizte. Zala megye nemesi magánkönyvtárairól a hagyatéki leltárakból gyűjtött néhány értékes adatot Kapiller Imre. 57 E szerint Bogyay Pál halála után 1762-ben 77 müvet 88 kötetben, Forintos Ádám házában 1781-ben 61 kötetet, Domokos Zsigmondéban 1788-ban 28 munkát írtak össze. Tomasics János volt megyei mérnök 1806-ban 106 kötetet hagyott hátra. Horváth Ádám 1789-ben panaszkodik Kazinczynak, hogy ,,. . .nekem egész Bibliothecám mintegy 30 könyvbül áll, és e miatt egészen a magam eszére kell szorulnom, s igen vakmerően írnom. . .' ,58 , 1801-ben azonban már mintegy 400 kötetének feldúlásáról panaszkodik. 59 Több adatból arra következtethetünk, hogy a plébániai könyvtárakhoz hasonlóan a köznemesi bibliotékák nagyobb ütemű gyarapodása is a század utolsó harmadában kezdődött. Inkey Boldizsár 1790-ben kelt végrendelete még nem tesz említést könyvekről, 1793-as hagyatéki leltára 43 könyvet vesz fel. Fia, Ferenc 1821-ből származó végrendeletének lajstroma 629 tételben 1688 kötetet sorol fel. 60 A Skublics családban a könyvek gyűjtését a XVIII. század végén Imre kezdte. A zalaszentbalázsi középbirtokos család fia tanulmányait Győrben végezte. A város olyan jeles tanárokkal büszkélkedhetett, mint Pray György, Rájnis József, Révai Miklós, Fabchich József. A fiatal joghallgató olyan kitűnő társakkal barátkozott, mint Kisfaludy Sándor, Péteri Takács József. A könyvek gyarapítását a következő század első évtizedeiben fia, Károly folytatta, aki 1831-ben a 790 műre, 1954 kötetre növelt gyűjteményt a Zala megyében tervezett Nemzeti Könyvtár részére ajánlotta fel. Az átadáskor a 57 Kapiller, 55. sz. jegyzetben hivatkozott mű 69. 1. ffi Kaz. lev. I. 2,71. 1. 59 Vörös Károly: Adalékok Pálóczi Horváth Ádám életéhez. Bp. 1968. 20. 1. 60 Kapiller: 55. sz. jegyzetben hivatkozott mű 71—72. 1.
