Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Kapiller Imre: Zalai diákok Kőszegen a XVIII. század utolsó évtizedeiben

Vagyoni viszonyaikat tekintve mind a nemesek, mind a nem nemesek ese­tében nagy szóródást találunk. A nemesek közt találjuk Bertalan Tamást, ki­nek anyja 1796-ban 600 Ft jövedelem után fizeti a koronázási quotát. 20 A söj­töri Deák Antal apja Deák Ferenc jövedelmét 2500 Ft-ra taksálták. 21 Dóczy Gábor Fótiban élő apja 150 Ft-nyi jövedelmet mutat ki. 22 A szentgróti Vida József apja mindössze 49 Ft jövedelemmel bír. 23 A nemteleneknél hasonló a helyzet: Bakonyi István jakabfai diák édesap­ja 1798-ban — mikor fia beiratkozik 5 Ft 48 xr adót fizet, 2 ' 1 kevesebbet mint a jakabfai átlag. Ezzel szemben Baranyai László ukki diák apja 1787-ben 12 Ft 55 3/8 xr-t fizet, ezzel az összeggel ő a legtöbbet adózó helybéli jobbágy. 25 Az általában 4 és 8 Ft közt mozgó adóösszegek megfelelnek az 1790-es évek jobbá­gyi adóátlagának. Ügy tűnik, hogy a vagyoni, jövedelmi viszonyok nem játszottak meghatá­rozó szerepet a zalaiak iskolaválasztásában. S hogy mégis mi motiválta a gye­rekek szüleit arra, hogy fiaikat Kőszegen taníttassák, erre nézve csak feltevé­sekre tudunk szorítkozni. Talán a több mint évszázados iskola hagyományai nagyobb bizalmat élveztek mint az új, még ismeretlen iskolák? Esetleg az apá­kat követték a fiak? Vagy tán az egyetlen közeli szabad királyi város „presz­tízse" volt vonzó? Ezekre a kérdésekre talán a későbbi kutatások adnak majd választ. IMRE KAPILLER: DIE ZALAER SCHÜLER ZU KŐSZEG (GÜNS) IN DEN LETZTEN JAHRZEHNTEN DES 18. JAHRHUNDERTS (Zusammenfassung) Seit der zweiten Hälfte des 18. Jh.s wurde von denen sich um staatliche und gespanschaftliche Ämter Bewerbenden der Abschluss bestimmter Schulen verlangt. Gleichzeitig hat sich das Bedürfnis nach schriftlicher Bearbeitung der offiziellen Angelegenheiten auch auf den untersten Ebenen der Administration rasch ausgebil­det. Diese doppelte Herausforderung wurde entscheidend für die Entwicklung ent­sprechender Gymnasien bzw. die Gründung neuer Schulen. In Zala sind in der zweiten Hälfte des 18. Jahrhunderts zwei Gymnasien ent­standen, 1765 in Nagykanizsa, dann etwas später 1772 in Keszthely. Trotz der Grün­dung dieser zwei Schulen übte das Kőszeger Gymnasium auch weiterhin eine grosse Anziehungskraft auf die lernbereite Jugend dieses Territoriums aus. Im letzten Drittel des 18. Jh.s lernten 278 Schüler aus Zala in Kőszeg. Diese Arbeit sucht darauf Antwort, zum einen warum die Schüler Kőszeg auswählten und zum ande­ren, ist geographisch ein Gebiet zu umreissen, von welchem aus die Söhne dorthin geschickt wurden? Gleichfalls will diese Arbeit natürlich auch die Frage, welchen Einfluss bei der Schulwahl die materielle Stellung der Familie des Schülers hatte, beantworten. 20 ZML. IV. 9/e. Söjtör. 21 ZML. IV. 9/e. Söjtör. 22 ZML. IV. 9/e. Tóti. 23 ZML. IV. 9/e. Szentgrót. ­l ZML,. IV. 9/b. Községi adóalapösszeírások 1773—1848. Jakabf a, 1798. a ZML. IV. 9/b. Ukk 1787.

Next

/
Thumbnails
Contents