Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Bilkei Irén: Adatok a középkori és kora-újkori egyetemjárás és litterátus műveltség történetéhez Zalában
bécsi egyetemre. 25 Egy több, mint száz évvel későbbi adat szerint Ferdinánd király 1551-ben engedélyt ad Albert kapornaki apátnak, bogy Pá du áb an vagy Itália más városában egyetemi tanulmányokat folytasson. 26 Törőcsik Z. Tapolcáról egész sor helyi származású diákot említ. 27 Nagyon valószínű, hogy egyetemet jártak az első ismert zalavári és kapornaki konventi jegyzők is. 1312. magister Stephanus nótárius (Zalavár) magister Petrus nótárius conventus de Kapornak (ZO I. 105.) 1341. magister Georgius nótárius conventus Kapornak (MODL 3387). 1381. Martinus prior et nótárius (Zalavár) (ZO II. 56.) 1490. magister Petrus nótárius ecclesiae Kapornakiensis. A XVI. század közepe utáni idők viszonyai nem kedveztek a tanulni vágyásnak, érezhetően visszaesett a külföldön tanuló magyarok száma, köztük a zalaiaké is, aminek az oka az oktatás strukturális és felekezeti átalakulásában keresendő. A felsőoktatás iránti igény a reformáció terjedésével éledt újjá. Az új hit felismervén az oktatás jelentőségét, gyorsan kiépítette saját iskolahálózatát. 28 Az első protestáns egyetemek a reformáció szülőhazájában, Németalföldön jöttek létre. Wittenberg egyetemén hamarosan feltűntek az első magyarok, köztük zalaiak is: az 1536/37-es tanévre iratkozott be Hássági Ferenc magyar nemes. Ebben az időben Wittenbergben a magyar diákok már coetus-ba tömörültek. 29 Mint ismeretes, a német protestáns egyetemekről hazatért papok hatására a magyar reformáció is kiépítette saját iskolahálózatát. Ennek folyamatát és hatásait itt nem célom részletezni. Az is ismert tény, hogy a protestáns felsőoktatás kihívását a makacsul előretörő ellenreformáció nem tűrte. A XVI. század végétől sorra jöttek létre a jezsuita alapítású egyetemek. Közülük Zala számára földrajzi közelsége miatt az 1586-ban alapított grazi egyetem 30 a legfontosabb. Ide 1603-ban iratkoztak be az első zalai hallgatók. Származási helyük elemzése nagyjából hasonló képet mutat, mint a klasszikus középkori egyetemeknél: Grazba is a zalai városok környékéről érkeztek a hallgatók. Ezeken belül megnőtt a jelentősége a déli városoknak, Csáktornyának és Alsólendvának. Alsólendván a XVI. század közepétől a Bánffyak környezetében művelődési centrum alakult ki, amire a későbbiekben vissza fogok térni. A grazi egyetem nagyszámú zalai hallgatója alapján joggal lehet arra következtetni, hogy a bécsi egyetem szerepének hanyatlása után helyét Graz vette át. 25 Idézi: Fügedi E.: Uram, királyom... (Bp., 1974.) 147. 26 Vas M. Levéltár. Kapornak, A csomag, Nr. 45. 27 Törőcsik 1984., 413—426. 28 Szántó K.: A katolikus egyház története II. (Bp., 1985.) 104—105. 2; 'Bucsay M.: A protestantizmus története Magyarországon 1521—1945. (Bp., 1985.) 97—98. 30 J. Andritsch: Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz 1586—1782. (Graz, 1965.) Forschungen zur gesehichitilichen Landeskunde der Steiermark XXII. Bd.
