Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

jogai és kötelességei, az igazgatótanács és a tisztviselők feladatai, a kör anyagi alapjai. A 77000/1922. BM. sz. rendelet új alapokra helyezte az egyesületek alapítását, miután előírta, láttamoztatott alapszabály nélkül egyesület nem működhet. Nagykanizsán az 1924. július 13-án megtartott rendes évi közgyűlés 5. napirendi pontja szólt az alapszabály módosításáról, amelyet a közgyűlés elfogadott Az új alapszabály keltezése is 1924. július 13. Jóval részletezőbb és ezért jóval terjedelmesebb is, mint a múlt század végén készült. 4 fejezetben, 24 paragrafusban tartalmazza a szabályokat. A fejezetekre történő bontás is újdonság a régihez képest. Az alábbiakban röviden jelzem azokat az új vonásokat, amelyekkel bővült az alapszabály. 1. § A hivatalos nyelv és pecsét leírása. 4. § Külön említi a külföldiek tagságát, amit belügyminiszteri engedélyhez kötöttek. 10. § A Kör tisztikara bővült az alábbi funkciók betöltőivel: tiszteletbeli elnök, főtitkár, ellenőr, háznagy, könyvtáros, karnagyok. 11. § Nem szabályozták a tisztikar és az igazgatótanács működését 3 évre, mint a régi alapszabályban, helyette az szerepel, hogy „újból választhatók". 12. § 25 fővel bővült az igazgatótanács létszáma. A kibővített tanács munkájának részletező leírása. A Társadalmi Bizottság, mint új fórum. 14, 15, 16 § Ez három teljesen új a különböző bizottságok tevékenységét leíró paragrafus. 19. § A funkciókkal járó tevékenység részletezőbb leírása. 24. § Az új BM rendelethez igazított záró rendelkezések. Az alapszabály egyik legfontosabb része a Kör célkitűzése és a megvalósítás eszközeinek felsorolása. Túlzás nélkül leszögezhető, hogy a ZMK több évtizedes működése alatt sikerrel teljesítette a vállalt feladatait. A későbbiekben részletesen elemzem a ZMK programjait. TAGSÁG A tagság létszámára és társadalmi összetételére közvetlen és közvetett forrásokból lehet következtetni. A rendelkezésemre álló jegyzőkönyvek közül például az 1924. szeptember 2-i keltezésű tartalmazza a létrehozott Kultúrház Bizottságba delegált tagok névsorát. (32.) A 127 delegált tag közül 30 esetben tüntették fel az illető foglalkozását. A foglalkozásokat hét kategóriába csoportosítottam : Hivatalnokok (7 fő) név szerint: Gyömörey István, id. Knortzer György, Lesczynski Szaniszló, Örley György, Plihál Viktor, Slémann Andor, Tholway Zsigmond. Tanár (6 fő) név szerint: Ketting Ferenc, Kováts Antal, Majthényi Károly, Rácz János, Szakáll Gyula, Szakonyi Géza. 32 Jegyzőkönyv 1924. szeptember 8.