Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Hadnagy Róbert: A nagykanizsai Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör története

A harmincas évek elejétől a ZMK mindinkább igyekezett a fennálló társadalmi rendet támogatni. Erre szolgál bizonyítékul két nagyszabású rendezvény, mindkettő 1930-ban volt. Ma már lehetetlen eldönteni azonban, hogy a rendezvények megszervezése, lebonyolítása mennyire „spontán" módon történt, vagy mennyire a felsőbb fórumok utasítása alapján kellett végrehajtani. À ZMK tagjainak véleménye már sajnos nem áll rendelkezésemre, hiszen azóta közel hatvan év telt el. Az első esemény 1930. március 1—2. között zajlott. Az ünnepségek megrendezésének oka: Horthy kormányzásának 10 éves évfordulója volt. Nyilvánvaló, hogy a nagykanizsai rendezvénysorozat csak egy kis része volt az országos ünneplésnek. A március 2-i program — vasárnap lévén — minden felekezetnél ünnepi misével, vagy istentisztelettel kezdődött. Ezt követően a Városháza dísztermében ünnepi közgyűléssel folytatódott. Itt kapcsolódik be a ZMK az eseményekbe. Barbarits Lajos főtitkár mondta el az alkalomra írt költeményét, melynek már a címe is sokat sejtet: „Mindent köszönünk Uram." A vers nem sikerülhetett olyan jóra, hogy a Zalai Közlöny is leközölhesse, pedig Barbaritsnak csak egy szavába került volna, hiszen ő volt a felelős szerkesztő. Lehet persze, hogy „szeméremérzete" nem engedte az alkalmi költemény megjelentetését. Az ünnep fényét volt hivatva emelni, hogy a Keresztény Jótékony Nőegylet és a Missziós Ház Népkonyháján „ünnepi ebéd" csillapította a város szegényeinek éhségét. A másik ünnepi rendezvény május utolsó és június első napjára esett, melynek legünnepélyesebb aktusa szobor-leleplezés volt. A szobor a 20-as ezred honvédéinek állított emléket, akik a világháborúban harcoltak és haltak hősi halált. A „monumentális emlékszobor" a korszak szokásos emlékmű-stílusában készült Felavatása alkalmat adott a trianoni békekötés felemlegetésére is, hiszen tíz évvel azelőtt, június elsején írták alá és fogadták el a békekötési okmányt. Este a ZMK műsoros estet rendezett. Programján többek között Szabó Zsigmond főorvos „látványos irredenta jelenete" szerepelt nagy sikerrel. A Kör főtitkára itt is saját versét mondta el. 1931. május 17-én a korszak egyik újkeletü szokásán a vitézzé avatás ceremóniáján vettek részt a Kör tagjai. Az elmaradhatatlan főtitkári vers innen sem hiányzott. A következő évben a ZMK vezetősége és a nagykanizsai tisztikar között megállapodás jött létre, mely szerint a tisztikar egyes képviselői a Kör által szervezett liceális előadásokon előadóként szerepelnek majd. Az első katonaelőadó Pasteiner József nyugalmazott őrnagy volt, aki 1932. február 28-án „A társadalmi forradalmak problémáiról" címmel tartott előadást. Az előadás plakátján szerepel Lothrop Stoddard: „Lázadás a civilizáció ellen" című tanulmánya, amelyet mint eszmei vezérfonalat használt a nyugalmazott őrnagy. Az előadást követően a Zalai Közlöny az alábbiakban idézett általános eszmefuttatást közölte, „csodálatos" képzavarral színesítve: „Mióta vitéz Barlay János ezredes megteremtette a kapcsolatot a tisztikar és az Irodalmi és Művészeti Kör komoly programja között, azóta a katonai és polgári társadalom közt emelkedett lélekkel és áldásos ered-