Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
A keszthelyi lap színikritikusa az időnkénti bírálatok, csipkelődések ellenére sem kívánta a vidéki színészet szerepét alábecsülni a magyar kultúra ápolásában. A színészsors változatlanul kemény és bizonytalan kenyérkeresetet jelentett. A színészek tíz-tizenöt év után gyakran kényszerültek pályaváltoztatásra, de az elzüllés is fenyegette őket. Mátray Kálmán azon szerencsések közé tartozott, aki harminckét évi színészi szolgálat után búcsúzott el a közönségtől, 1913. nyarán Keszthelyen. 114 A vidéki színészet egyébként is hátrányosabb helyzetben volt a fővárosinál. Míg a főváros két színháza évi 2 millió korona államsegélyt kapott, addig a vidékiek csupán 248 ezer koronát. A hátrány leküzdésének érdekes javaslatával állt elő az 1910-es évek elején Fodor Oszkár, a győri színház főrendezője. Az állami pénzsegély helyett a vidéki színészet részleges államosítását javasolta. E szerint a 248 ezer korona államsegélyt nem osztanák ki készpénzben, hanem az államosított színészek fizetésére fordítanák. Államosításra minden 15 év szolgálati idővel rendelkező színész jogosult lenne. A fenti 248 ezer korona államsegély kezdetben 140— 150 államosított színész fizetését fedezné. Az említett módon az államosítástól kezdődően tíz éven belül minden harmincöt éven felüli színész állami fizetéshez, s ezáltal biztos kenyérhez jutna. 115 1914. telén Kiss Árpád társulata játszott Keszthelyen. Mint a Dunántúli Színikerület igazgatójának, működési engedélye Zala, Somogy, Tolna, és Baranya vármegyék területére szólt. 116 Kiss Árpád január 9-én kérelmezte, hogy e hó 17-től február 15-ig játszhasson, s a keszthelyi elöljáróság január 12-én adta meg a helyhatósági engedélyt. 117 A harminc tagú operett-, vígjáték-, drámai társulat január 20-án, a „Cigányprímás" című operettel kezdte meg fellépését, a Hungária szálloda színháztermében. (4. kép) Bérletet 30 korona 80 fillérért lehetett előzetesen váltani, mely tizenöt előadás és a jutalomjáték látogatására jogosított. 118 A társulat játékáról kedvezően nyilatkozott a helyi lap kritikusa. A második este adták elő Hajó Sándor: „Lakájok" című művét, mely várakozáson felül sikerült. 119 Még nagyobb tetszést arattak Zerkovitz Béla: „Katonadolog" című operettjével (szövegét Béldi Izor írta). A darabban különösen Fáskerty Mariska, a társulat primadonnája tűnt ki kellemes hangjával, temperamentumos játékával. A nézőközönség fiatalabb ját a művésznő formás idomokra tapadó trikója hozta izgalomba. Kiss Árpád színigazgató is fellépett Herczeg Ferenc: „A dolovai nábob leánya" című színművében, sikerrel alakítva egy szerelmes színész szerepét. A társulat Fali Leó: „Kedves Augusztin" című operettjének előadásával is remekelt, a kritikus szerint könnyekig kacagtatta a közönséget. 120 114 KHL., 1913. VII. 13. 28. sz. és VIII. 3. 31. számok „Színház" című rovatai. 155 Fodor Oszkár: A vidéki színészet az állam szolgálatában. Győr, Wolf Gyula Bizománya, 1913. 6—10. p. 116 A színikerületi beosztással kapcsolatban lásd: Színházi Kislexikon. Szerkesztette Staud Géza. Bp., 1969. 431. p. 117 ZML. V. 1734. 842. Kiss Árpád kérelme. Szekszárd, 1914. I. 9. és Keszthelyi elöljáróság határozata. Keszthely, 1914. I. 12. 118 KHL., 1914. I. 18. 3. sz. 3. p. 119 KHL., 1914. I. 25. 4. sz. 2—3. p. 120 KHL., 1914. II. 1. 5. sz. 2. p.
