Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
gatóság elérte az, állandó színház felépítését. Keszthelyen azonban „az utolsó években jóformán csak a főutcza alapos kisöprésében merült ki a fürdőfejlesztés politikája". Javasolta, hogy forduljanak a vidéki színészet országos felügyelőjéhez, tanulmányozzák a siófoki színház építésének történetét, nehogy „Rómeó és Júlia előadásakor a közeli istálló ganajának bűze szállítsa továbbra is — az illúziót". 92 Sági a színjátszás ügyét összekapcsolta a fürdőélet általános fellendítésével, melynek érdekében egy jól átgondolt tervezetet ismertetett. Figyelme kiterjedt a gyógyászat fejlesztésére (savó- és savanyúvízkúra, szőlőkúra), a szórakozási lehetőségek gyarapítására (a „velencei esték"-nek nevezett csónakfelvonulások országos hírűvé tétele, kocsikorzó, téli halászati bemutató), a környezetkultúrára (szökőkutak, mesterséges tavak létesítése), a sportban rejlő tömegvonzás kihasználására (vitorlás versenyek, automobil verseny Füredtől—Keszthelyig), az agitáció és propaganda hasznosítására. 93 Sági János 1908-ban indítványozta a képviselőtestületnek, hogy az állandó színház ügyében kérvényt terjesszen fel a kultuszminiszterhez. iK A színház tervét a helyi lapban is propagálta. „Állandó színházat" című cikkében gróf Festetics Andornak, a vidéki színészet országos felügyelőjének támogatására hivatkozott. Ismertette egy a vallás és közoktatásügyi miniszterhez címzett színházi segélykérvény tervezetét is. Véleménye szerint a színház építését össze kellene kapcsolni a balatonvidéki vasút megnyitása alkalmából Keszthelyen rendezendő kiállítással. A kiállítás jövedelméből a színházra szánt összeget kívánatos lenne állami támogatással kiegészíteni. 95 1909-ben Szalkay Lajos székesfehérvári színigazgató tett ajánlatot a városnak egy megfelelő csinos nyári aréna építésére. Az arénát felépítené, ha az elöljáróság öt évig — június, július, augusztus hónapokra — kizárólagos játszási engedéllyel ruházná fel, a telekhez és arénához bérhozzájárulás címén évi 500 korona szubvenciót fizetne, vagy az aréna építéséhez ingyen telket biztosítana. Ezzel szemben kötelezné magát, hogy a teljes székesfehérvári téli társulattal, 16 fős zenekarával évente a nyári hónapokban színielőadásokat tartana, a téli időszak alatt pedig tánc és egyéb mulatságok céljaira az arénát bérbe adná. Vállalná még azt is, hogy zenekarát 2000 korona fizetésért — június 20-tól szeptember l-ig naponta délután fél öttől fél nyolcig terjedő időre — a városnak fürdőzene szolgáltatására átengedné. 96 A képviselőtestület 1909. július 6-i rendkívüli ülése pozitívan értékelte az ajánlatot, s az aréna építésének tanulmányozására egy bizottságot küldött ki. 97 Szalkay Lajos színigazgató 1912-ben ismét fellépett a nyári színház létrehozása mellett. Levélben arra kérte a városi tanácsot, hogy intézzen feliratot a kultuszminiszterhez 40 ezer korona államsegély kiutalása iránt. 98 92 Sági János: Reformokat kérünk! (Tanulmány Keszthely és Balaton-fürdőjének fölvirágoztatása érdekében.) Kiadja: A Keszthelyi Hírlap 1906. 66—68. p. 93 U.o. 38—44. p. 94 ZML. V. 1734. 841. Sági János levele. Keszthely, 1908. III. 17. 95 KHL., 1908. III. 22. 12. sz. 1. p. 96 ZML. V. 1734. 841. Szalkay Lajos levele. Keszthely, 1909. VI. 21. 97 U.o. Képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvi kivonata. Keszthely, 1909. VII. 6. 98 ZML. V. 1734. 842. Szalkay Lajos levele. Keszthely, 1912. VI. 22.
