Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig

idényben is. Keszthelyen 1904. május 2-án kezdte meg előadásait, az Amazon szálló udvarán lévő színházban. A darabok között szerepeltek a Bob herceg, A bajusz, a Drótostót, Postásfiú és huga című operettek és az Éjjeli menedékhely című életkép.

85 1904 májusában belépett a színikerületbe Sümeg is, ahol az előadások megkezdésekor 54 bérlet talált gazdára.

80 Az 1904-es színi idény sem hozta meg a társulat számára a remélt nyereséget. Micsey később egy Keszthelyre pályázó színigazgató kollégájának elpanaszolta, hogy a fürdőhelyen csak télen érdemes játszani, mivel nyáron nagy az érdektelenség.

87 A Székesfehérvári Színikerület 1905. márciusában felbomlott, az eddigi kötöttségek megszűntek. A keszthelyi elöljáróság saját döntése alapján Szilágyi Dezső színigazgató társulatának adta meg 1905. június—július hónapokra a helyhatósági engedélyt.

88 A társulat az Amazon szálló udvarán lépett fel. ahol a tágas félszert alakították át színkörré.

89 Előadták többek között Tóth Ede: „A falu rossza" című népszínművét, Molière: „Fösvény" című vígjátékát, Planquette: „A corneville-i harangok" című operettjét és Kacsóh Pongrác: „János vitéz" című daljátékát. A legnagyobb sikert Jászai Mari vendégfellépése aratta. „Alakja szép, játéka megnyerő, hangja gyönyörködtető" — írta róla a helyi lap. A férfi színészek közül Szilágyi Dezső igazgató tűnt ki sokoldalúságával, s azzal a meggyőző erővel, ahogy a „János vitéz" Bagóját alakította. A kritikus elismeréssel szólt a többiek játékáról is. Dicsérettel illette továbbá a rendezést, a díszletezést és a zenekar szereplését.

90 A Szilágyi-társulat Keszthelyről távozva kellemes emlékeket hagyott maga után. (3. kép) A színjátszás 1905-től az első világháborúig Az 1900-as évek első évtizedének második felében felerősödtek az állandó színház megépítését követelő hangok. Színielőadásokat az Amazon és Korona szállodák, továbbá a Hullám vendéglő nagytermében tartottak. A színjátszás feltételei azonban e helyeken nem feleltek meg a modern igényeknek. Az 1905-ös állapotokat az alábbiak szerint jellemezte a Keszthelyi Hírlap újságírója: „Az Amazon nagytremében kevés a művészi ízlés, a falon rosszak a festések — amolyan mucsai mázolások. A Hullám nagytermében addig nem kezdhetik el az előadásokat, amíg a közönség vacsorázik. Gondot jelent a székhiány, a meglévő székek is ócskák, szedett-vedettek. A tűzbiztonság állapota az Amazon és Korona nagytermében borzalmas. Biztonsági lámpákat nem látni, a vészkijárat nincs jelezve. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség által kiadott „Tűzrendészet" című kiadvány előírja, hogy nagyobb mulatóhely főkijáratai ne egy, hanem több utca felé vezessenek. Ezzel szemben a Korona új termének egyetlen kijárata sem nyílik az utcára, így tűz esetén a ven85 KHL., 1904. V. 8. 19. sz. 3. p. 88 KHL., 1904. V. 22. 21. sz. 3. p. 87 ZML. V. 1734. 841. Szilágyi Dezső kérelme. Dombóvár, 1904. VIII. 24. 88 U.o. Szilágyi Dezső, 1905. V. 22-i kérelmére vezetett végzés. 88 KHL., 1905. VI. 18. 25. sz. 2. p. 30 KHL., 1905. VII. 9. 28. sz. 5. p.