Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
16 előadásra, amit később további 12-re lehetett megújítani. 30 A társulat Szigeti József: „A csókon szerzett vőlegény" című énekes vígjátékával mutatkozott be, melyben Aradi Emília nyújtott kiemelkedő játékot. A további fellépések is sikert arattak, ami a színészek játékának és a látványos díszletezésnek volt köszönhető. A helyi lap színikritikusa ezért csupán a közönséget rótta meg, a színháztól való távolmaradása miatt. 3,1 A társulat nagy tetszést aratott Bérezik Árpád: „A vén kupec" című népszínművének és Csiky Gergely: „Cecil házassága" című színművének előadásával. Igazi átütő sikert mégis Kari Millöcker: „A koldusdiák" című három felvonásos operettjének bemutatója aratott. A színház a rossz idő ellenére is zsúfolásig megtelt, ami csak ritkán fordult elő Keszthelyen. A darab címszerepét Nyilas Ilona alakította. A legnagyobb sikert Gyöngyi Izsó aratta, aki a helyi közönséget is kifigurázta gyarló tulajdonságai, például a színjátszás iránti közönbössége miatt. A helyi lap újra kiemelte, hogy az igazgató nagy gondot fordított a szép megjelenítésre. 32 Különösen nagyszabású díszletezés jellemezte Madách Imre: „Az ember tragédiája" című színművének bemutatását. Ehhez fogható esemény még nem volt Keszthelyen a helyi lap kritikusa szerint. Az előadás során tizenötször rendezték át a színpadot, s érzékelhetően jelenítették meg a dráma történelmi színhelyeit. így például többek között a paradicsomkertet, Athént, Rómát, Párizs főterét, egy londoni múzeum belsejét, a föld sarkvidékét. A díszletek eredetileg a pécsi színpadra készültek, melyeken hónapokig dolgoztak a társulat díszletező szakemberei 33 A drámát kétszer mutatták be nagy sikerrel. Lucifert Gyöngyi Izsó, Ádámot Somogyi Károly. Évát Somogyiné alakította. 3/1 A sikerek mellett kudarc is adódott. Megbukott dr. Váradi Antal: „Mózes a zsidók első prófétája" című öt felvonásos biblikus drámája. A művet szép nyelvezetéért dicsérettel tüntette ki a Magyar Tudományos Akadémia, egyéb érdeme azonban nincs — írta róla a kritikus. A Somogyi házaspár kitűnő szavalatai sem tudtak életet önteni a színdarabba. 35 A társulat érdekes személyisé'^TJ.o. 3. p. Aradi Gerő társulata által előadott színdarabok: Színművek: Csiky Gergely: „Cecil házassága", „Anna", „Buborékok"; Madách Imre: „Az ember tragédiája"; Ohnett: „A vasgyáros"; Sardou: „Fedora"; Szigligeti Ede: „II. Rákóczi Ferenc fogsága"; dr. Várady Antal: „Mózes, a zsidók első prófétája"; szerző nélkül: „A véres pénz", „A két árva". Népszínművök: Almási Balogh Tihamér: „A tót leány", „A milimári"; Bérezik Árpád: „A vén kupec"; Palotás (?): „A táltos". Opera: Weber: „Abu Hassan". Operettek: Audrian: „Olivette lakodalma", „Üdvöske"; Charles Lecocq: „Kis menyecske", „Kisasszony feleségem"; Richard Genée: „Kapitány kisasszony"; Kari Millöcker: „Gasparone", „A koldusdiák"; Jacques Offenbach: „A kékszakállú herceg"; Robert Blanquette: „A corneville-i harangok"; Franz von Suppé: „Szép Galathea"; szerző nélkül: ,,Á kis doktor", „Furcsaháború", „Fatinica", „Nap és Hold". Vígjátékok: Bérezik Árpád: „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát", „A kölcsönkért feleség"; Dóczi Lajos: „Csók"; Moser: „Darwinisták"; Schönthart: „Hadjárat a békében"; Szigeti József: „A csókon szerzett vőlegény", „A tűzről pattant leány"; szerző nélkül: „Hamupipőke", „Nagyzás hóbortja", „Női harc, vagy párbaj a szerelemben", „A zöld ördög", „Majom és vőlegény". 31 KH., 1884. VII. 20. 30. sz. 3. p. 32 KH., 1884. VII. 27. 31. sz. 3. p. 33 KH., 1884. VIII. 3. 32. sz. 2—3. p. 34 KH., 1884. VIII. 24. 35. sz. 3. p. 35 KH., 1884. VIII. 3. 32. sz. 3. p.
