Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Szarka Lajos: Thália papjai Keszthelyen az első világháborúig
tásban részesülhetnek. Az apátplébános ezután az egész ügyet részletesen ismertette és kijelentette, hogy az intézet a várost nem fogja kiadásokkal terhelni, mivel a kegyes alapító 20 000 forint, 5%-os államkötvényt fog alapul letenni, az intézetet saját költségén felépítteti, csupán telket kér az épület számára. Bemutatta Festetics Tasziló gróf levelét is, melyben a gróf a hozzá intézett telekkérelmet elutasítja, de a telek helyett évi 200 forint fenntartási hozzájárulást ajánl fel a zárda céljára. A kibontakozó vitában az iskolaszék képviselői amellett foglaltak állást, hogy a zárdai nevelés csupán egészítse ki 14 éves korig a közös elemi iskola leányosztályainak 11—12 éves korig tartó képzését, s a leány nevelde az iskolaszék felügyelete alatt álljon. A többség azonban kiállt a teljes képzést nyújtó leánynevelő intézet terve mellett, s a felügyeletet a püspökre és a városi elöljáróságra kívánta ruházni. Kifogásul a szerintük nem elég hatékony vallásoktatást és a szegényebb családokat különösen megterhelő tandíjfizetési kötelezettséget hozták fel a közös elemi iskolával szemben. A jelenlévők többsége a zárda-telek megszerzéséhez önkéntes adakozást ajánlott fel és javasolt. Megállapodás nem született, ezért a városbíró szeptember 30-ra újabb gyűlést hívott össze. Ezen Svastics Károly apátplébános ismételten felhívta a figyelmet a kínálkozó lehetőség megragadására. Az iskolaszék elnöke viszont kijelentette, hogy ragaszkodnak a közös iskola leányosztályaihoz, melyek felszámolása több tanítói állás megszűnését eredményezné. Az oktatást ért kritikák ellen az iskolaszék orvoslást fog nyújtani. Felvetette, ha segélyt gyűjtenek azt elsőkénI, az iskolaszék követelhetné magának, a tanítás rossz anyagi helyzete miatt. A megjelentek többsége azonban ismételten állást foglalt a leánynevelő intézet felállítása mellett. Határozatot hoztak először arra vonatkozólag, hogy a kegyes alapítót köszönőlevéllel üdvözlik, s az ügy további intézése céljából egy 12 tagból álló küldöttség keresi fel a püspököt. 17 A küldöttséget azonban az akkor már visszavonult, betegeskedő püspök nem tudta fogadni, de levélben közölte, hogy az ügyek intézése végett Keszthelyre fogja küldeni jószágkormányzóját. 18 A városbíró és a tanácsosok november 10-én feliratban mondtak köszönetet a püspöknek az újabb intézkedésért. 19 A püspök Szentirmay József építészmérnököt, jószágkormányzóját bízta meg a további tárgyalások és telekszerzés feladatával, valamint az építkezés megkezdésével. A jószágkormányzó 1875. január 24-én kelt szerződéssel megvette Vlasics György és neje Vaszary Konstanciától „Gőzöshöz" címzett vendéglőjüket, mely valamikor Festetics tulajdon volt.0 Ezzel a vétellel biztosítva volt az intézet felépítéséhez szükséges telek. Ezen a telken — vagyis a zárdaépület helyén — állott az állandó színház, mellette nyitott félszer fogatok tartózkodására és a Kossuth, illetve Zárda utca sarkán L alakban a vendéglő. A vételár 16 000 forint volt, amelyet a püspöki jószágkor17 ZML. V. 1734. 1203. Képviseleti gyűlés jegyzőkönyve (1861—1871.). 187—192. p. 18 ZML. V. 1734. 917. Zárda (1871—1906.). Csecsinovics Ferenc levele. Veszprém, 1871. X. 6. 19 U.o. A keszthelyi elöljáróság felirata. Keszthely, 1871. XI. 10. 20 Takács: i. m. 70—71. p. Ezzel szemben helytelen Bontz József állítása, mely szerint a város vásárolta meg a Gőzös kocsma helyiségeit és udvarát. Lásd: Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, Farkas János Könyvnyomdája, 1896. 227. p.
