Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Foki Ibolya: Adatok a zalai nyomdászat történetéhez

gye — szellemi életének. Politikai magatartására lehet következtetni abból, hogy 16 évesen felkelőként részt vesz a szabadságharcban, a bukás után pe­dig őrzi annak ereklyéit. 81 Ismereteinek megalapozását elősegítik utazásai. Már az 1850-es években jár a határokon túl, hiszen külföldön állítják ki bi­zonyítványait. Nem ismeretes, hogy kint tartózkodása, összefüggésben van-e 1848-as szereplésével. 1872-ben az európai könyvárusok lipcsei nagygyűlésére megy, de Frankfurt, Hamburg és Berlin meglátogatását is tervezi. 8- Szintén külföldi kapcsolatait tanúsítják a Zala-Somogyi Közlönybe Svájcból, Német­országból és a Monarchia nem magyar területeiről érkező hirdetések. Üzleté­nek folytatása mellett a publikálásra is szakít időt, cikkei a Corvinában je­lennek meg. 83 Művelt, széles látókörű emberként távozik. Nem kell tanúkkal igazolnia, hogy rászolgált ifjúkori mestereinek dicséretére és elismerésére. * * tat • Dolgozatunk csak adalékul szolgálhat a zalai nyomdászat történetének felvázolásához. Az említett nyomdászok szakmájukban a megye legjobb mes­terei közé tartoztak, Tahy Rozália, Fischel Fülöp és Wajdits József dolgozott a vizsgált korszakban a leghosszabb ideig. Mellékelt táblázatunkban megkí­séreltük Összeállítani az eddig ismert zalai tipográfusok névsorát, működésük helyét és idejét. Itt is nyomon követhető a századvégi nagy alapítási láz. Lát­hatjuk, hogy több vállalkozó csak a népesebb településeken tudott megélni egymás mellett. A kisebb helységekben sok kezdeményezés abbamaradt, más esetben egy cégtulajdonos monopolizálta a nyomdai szükségletek kielégíté­sét. Adatainkat orientáló jelleggel közöljük, további kutatásokkal kiegészíteni, illetve pontosítani lehet őket. S4 81 Uo. 82 Zala—Somogyi Közlöny, 1872. április 25. 83 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. kötet. Bp., 1914. 140Ó. hasáb. 84 A feltüntetett időpontok azt a dátumot jelzik, amikor az illető nyomdász neve először megjelent forrásainkban. A táblázat összeállításához főként a Magyar Könyvészet 1860—1900-ig terjedő köteteit, a fentebb hivatkozott levéltári anya­got, az újsághirdetéseket, A magyar nyomdászok évkönyve, illetve a Nyomdász évkönyv és útikalauz című - sorozatokat, Horváth Ferenc említett bibliográfiáját, valamint Szegleti Ildikó: Veszprém megye nyomdászata 1860—1920. Veszprém, 1978. című munkáját használtuk fél.

Next

/
Thumbnails
Contents