Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Foki Ibolya: Adatok a zalai nyomdászat történetéhez

pontos működését. Márciusban újból utasítják a főispánokat az időszaki lapok és röpiratok alapos átvizsgálására. Hivatali kötelességük megszegésével vádolják azokat, akik az igazgatásukra bízott megye területén a rendszer elvárásainak nem megfelelő („izgató") cikkek és levelezések nyilvánosság elé bocsájtását megengedik. A nyomdatulajdonosokat ugyancsak figyelmeztetik a nyomtatványok köteles példányainak beküldésére.

68 Logikus tehát, hogy a lapok szerkesztőinek és kiadóinak kiválasztásánál az elsődleges szempont a politikai megbízhatóság. Wajdits József nyilván ezért adja be kérvényét „minden politikát kizáró, csupán helyhez kötött" ismeretterjesztő lapra „a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből"/''' Amikor a helytartótanács kikéri a főispán véleményét, Nóvák Ferenc kifejti azon aggodalmát, hogy az újságot Wajdits József olyan területen kívánja létrehozni, amelynek olvasóközönsége csekély, s ennélfogva egy ilyen nagy költséggel járó vállalkozást nem tud fönntartani. Ami azt illeti, van is ebben valami igazság. Az 1870-es népszámláláskor a megye 333 237 főnyi lakosságából 218 627 fő nem tud sem írni, sem olvasni, A másik fő kifogás a kiadó által ajánlott szerkesztő, Balogh Alajos ellen merül föl. A fölsőbb hatóságok információkat akarnak szerezni politikai és erkölcsi előéletéről, valamint irodalmi képzettségéről. A főispán bekéri a Balogh Alajos lakóhelyén illetékes tapolcai főszolgabíró véleményét és ezt küldi fel a helytartóhoz. Hozzáfűzi, hogy az illető politikai és erkölcsi előéletét nem ismeri, de annyit állíthat, hogy nevezett a kormány iránti lojalitásának eddig semmi jelét nem mutatta. Ezenkívül képzettségénél fogva sem tartja alkalmasnak a szerkesztői állásra. Bár a tapolcai főszolgabíró jelentését nem ismerjük, feltételezhetően annak tartalma és Nóvák Ferenc megítélése alapján a helytartótanács 1862. március 4-én Wajdits József kérelmét elutasítja, mondván, hogy keressen „egy szükséges kellékekkel bíró" szerkesztőt.

70 Végül is 1862 júliusára sikerül megállapodni Fodor Pál, kaposvári ügyvéd személyében, s így megszülethetik az első, tartósan fönnálló zalai lap, a Zala-Somogyi Közlöny (1874-től Zalai Közlöny).. Már rögtön az induláskor Wajdits József kéri a tisztiszéket, hogy a lapot ajánlja a tisztviselők pártfogásába. Egyúttal közli, hogy újonnan felállított nyomdája is várja a megrendeléseket.

71 Egészen 1887-ig ő marad a Zala-Sotnogyi Közlöny (Zalai Közlöny) kiadója. Időközben a szerkesztésben is résztvesz. 1891-ig a nyomtatás szintén az ő neve alatt készül. A sajátján kívül — Fischel Fülöphöz hasonlóan — ugyancsak bekapcsolódik több, hosszabb-rövidebb életű újság előállításába. Ilyen pl. az 1868—69-ben megjelenő hölgy élciap, a Kandi Klári, va68 ZML. IV. 250. 277/1862., 410/1862., 207/1862., 4121/1862. 69 ZML. IV. 250. 238/1862. Horváth 105—106. p. 70 ZML. IV. 250. 238/1862., 299/1862., 352/1862., 411/1862. 71 ZML. IV. 259. b. 1862. júl. 14. 2671. sz. 296