Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Foki Ibolya: Adatok a zalai nyomdászat történetéhez

Gondolkodásmódját, politikai magatartását tükrözi, hogy a megyei autonómia működése idején, 1861. augusztus 27-én — annak ellenére, hogy az országgyűlést 5 nappal azelőtt föloszlatták és sejteni lehetett, hogy az önkényuralom újra visszatér egy időre — vállalja Bibók Lajos: Nemzeti szikrák c. röpiratának kinyomtatását. Bibók munkáját a provizórium bevezetésével forradalminak titulálják, emiatt 1862 februárjában házkutatást tartanak Markbreiternél, de ekkor már csak 1 példányt találnak nála.

47 Meghurcoltatása, zilált anyagi viszonyai valószínűleg összefüggenek azzal, hogy a nyomdászról 1864-ben hallunk utoljára. Még az ő nevével jelenik meg Péterffy József: Borászati káté c. műve.

48 Több közvetett bizonyítékunk is van arra, hogy Markbreiter Jakab nyomdája ezután Fischel Fülöp kezére kerül. Egy 1850-ben készült összeírásból megtudjuk, hogy Fischel Fülöp a csehországi Lokovicz helységben született és evangélikus vallású. Ekkor segédként dolgozik Markbreiternél. 1862-ben még mindig itt találjuk, ugyanis a Nemzeti szikrák c. röpirat miatt végzett házkutatáskor — a tulajdonos távollétében — ő ad információkat a vizsgálatot teljesítő szolgabírónak.

49 Nevével 1865 májusában találkozunk újra, amikor egy kő- és könyvnyomda átíratás miatt korábban beadott folyamodványára választ kap. Ebben közlik vele, hogy a helytartótanács 1865. április 13-án az iparengedélyt megadta számára.

50 A kérdéses nyomda — amelynek átíratását kérte — nincs megnevezne, de ez csak Markbreiteré lehetett. A helytartói utasításra 1863 januárjában készített jelentés Nagykanizsa területén csak Markbreiter Jakab és Wajdits József nyomdáját említi.

51 Wajdits József ekkor kezdi pályafutását, Markbreiter pedig — mint láttuk — 1864-ben eltűnik a színről. Fischel Fülöp viszont az ezután következő években jelenik meg önálló vállalkozóként a szakmában. Tehát más, megszűnőfélben lévő nyomda, amit saját nevére irathatott volna, Markbreiterén kívül nem volt. Elődjéhez hasonlóan, politikai okok miatt az új tulajdonosnak is meggyűlik a baja a hatóságokkal. 1869 elején köröznek egy, a Zalaegerszegi Független Kör Szervező Bizottsága aláírással ellátott kiáltványt, ami az ő nyomdájából került ki. A dokumentumot izgató jellegűnek minősítik és főispáni utasításra a megyében feltalálható összes példányt lefoglalják. A Kőszegi Kerületi Esküdtszék pedig sajtóvétségi vádat terjeszt elő az ügyben. Fischel Fülöpöt is perbe fogják, de komolyabb büntetést valószínűleg nem szabnak ki rá, mert műhelye megszakítás nélkül dolgozik. Forrásaink alapján úgy tűnik, hogy a dologból kifolyólag, nem kellett hosszabb időre megválnia munkájától.

52 47 ZML. IV. 250. 12/1862. 48 Petrik 1860—1875. 49 ZML. IV. 151. 1849/50. VI. C. 2356/1850. ZML. IV. 250. 12.1862. so ZML. IV. 404. b. 4521/1874. 51 ZML. IV. 250. 234/1863. 52 ZML. IV. 404. b. 1053/1869.