Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Foki Ibolya: Adatok a zalai nyomdászat történetéhez
hanem a legszükségesebb nyomtatványok raktáron tartásával bármikor a megyei hivatalok és tisztségviselők segítségére tud sietni. Nagyobb vásárlások esetén árengedményben részesíti ügyfeleit.'' 3 A szerződést évről évre meghosszabbítják, a nyomdásznő illetménye 1400—1600,—• Ft körül mozog. Ez nem megvetendő összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy pl. egy járási szolgabíró évi fizetése 1884-ben szintén 1600,— Ft. 3 ' 1 A vele párhuzamosan működő kanizsai nyomdákhoz képest az ismertetett zalaegerszegi nyomdából feltűnően kevés könyv kerül ki. Korszakunkban az első ilyen munkával —• egy római katolikus egyházi énekeskönyvvel — 1864-ben találkozunk. 1864-től 1900-ig összesen csak 8 könyv jellegű kiadványt sikerült regisztrálnunk. Ezek közül is hat 1890 és 1899 közt jelent meg. 3:> Az első zalaegerszegi újságot, a ,,Zalamegyé"-t viszont a kezdetektől (1882) egészen 1901-ig Tahy Rozália nyomtatja. Nála készül — 1885-től ugyancsak a századfordulóig — a „Zalamegyei Gazdasági Egyesület Értesítője" is. Később az 1900-ban induló Magyar Paizs előállítását is vállalja. 3 ' 1 1833-ban még csak egy önkirakó gyorssajtó és egy bostoni rendszerű sajtó birtokában ígéri „minden nemű könyvnyomdai munkák" pontos teljesítését. 37 1887-ben egy gyorssajtó és egy kézi sajtó működik nála. 3,8 1892-ben arról értesíti megrendelőit, hogy nyomdája „egy nagy önkirakóval és egy legújabb amerikai gyorssajtóval" dolgozik, valamint „a jelenkor legújabb és legdivatosabb betűivel van felszerelve." 31 ' Az 1894-ben felvett statisztika is két gyorssajtót jelez a nyomdásznőnél,' 10 az utóbbi adatok alapján tehát feltételezhetjük a bővítést. Nyilván ez teszi lehetővé azt, hogy az 1890-es években több könyvet nyomtat és a Zalamegye c. hetilap mellett a Zala Megyei Gazdasági Egyesület rendszertelenül megjelenő értesítőjét is elkészíti. Alkalmazottairól keveset tudunk. Fentebb már szóltunk róla, hogy a főszámvevő 1865-ben megemlíti, hogy Tahy Rozália „felfogadott erővel" dolgoztat. Munkájába valószínűleg inkább a családtagok segítettek be. Első J3 Zala megye 1883. szept. 30. 1892. szept. 25. ZML. IV. 404. b. 2624/1887. 35 Petrik Géza: Magyar könyvészet 1860—1375, Bp., 1885. (továbbiakban: Petrik 1860—1875.) Kiszlingstein Sándor: Magyar Könyvészet 1876—1885. Bp., 1890. (továbbiakban: Kiszlingstein 1876—1835.) Petrik 1886—1900. 36 Horváth Ferenc: A Zala megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1861—1973. Zalaegerszeg, 1978. (továbbiakban: Horváth) 67., 127—129., 131. p. 37 Zalamegye, 1883. szeptember S0. 38 Magyar nyomdászok évkönyve 1888. Bp., 1887. 112. p. A bostoni rendszerű sajtónak feltehetően az a leegyszerűsített, kézzel hajtható formája lehetett 1883-ban Tahy Rozáliánál, amely csak a legapróbb nyomtatványok előállítására volt alkalmas. (V.o.: Nóvák 1868—1900. 47. p.) Ezt támasztja alá a 37. jelzetnél feltüntetett lapszámban közölt hirdetés, amely kiemeli a névjegyek, jegyeskártyák és gyászjelentések gyors elkészítését. 1887-ben valószínűleg ezért sorolták a kézi sajtók közé. 39 Zalamegye 1892. szept. 25. • l0 Magyar nyomdászok évkönyve 1894. Bp., 1893. 102—122. p.
