Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.
„ügyeskedéseinek" következménye — s így a már jobban odafigyelő vármegye elutasító határozatába ütközik/' 7 A viták még azután is folynak, hogy a vármegye 1830 nyarán felmondja Pergerrel kötött szerződését, s új könyvnyomtatót alkalmaz. 48 Az egyoldalú szerződésbontás okait a következőkben határozzák meg: „... Perger Ferenc . . . Typográfiájában fiát állítván ezen ifjú ember kötelességeit oly rösten és tunyán téliesítetté, hogy a N. Vármegye nyomtatványai a kellőzetes időre el nem készülvén" ... s mivel ,,. .. ollyan Individumot a mely a nemes ügynek dolgait pontosan elvégezte volna Egerszegre állítani elmulasztott, s eképp a Nemes Vármegye ebbéli hibáknak megorvosoltatását többé nem remélhetvén, a Typográfiának másra ruházását elhatározta". 49 Hiába ígér meg most már mindent Perger és fia — a vármegye hajthatatlan. Még ugyanazon közgyűlésen kinevezik Szammer Alajos veszprémi nyomdatulajdonost a vármegye új könyvnyomtatójának. Perger Sándor most már könyörög, s árengedményt ajánl: hajlandó 2 segéd beállításával évi 1000 forint és 30 öl tűzifa fizetésért elvégezni minden munkát. Azonban már eljátszotta a bizalmat. Még a fióknyomda elköltözéséhez szükséges fuvarhoz sem kap a vármegyétől támogatást/ 11 A család egy év múlva — Szammer próbaszerződésének lejárta előtt — még egy kísérletet tesz elvesztett zalai pozícióinak visszaszerzésére. Annyira bíznak ebben, hogy — mint a forrásokból kiderül — megszüntetett fióknyomdájuk teljes berendezését Zalaegerszegen hagyják, abban a reményben, hogyha Szammer valami miatt nem tud eleget tenni vállalásainak azonnal helyére léphessenek. 51 Perger hajlandó fia nevére íratni a nyomdát, ő pedig vállalná, hogy véglegesen Zalaegerszegen telepedik le, s holtáig szolgálja a vármegyét. A cél érdkében gondoskodni kíván Szammer teljes kártalanításáról is. 52 Kísérletük azonban sikertelen marad. A vármegye elégedett Szammerral, nem fogadja vissza elcsapott nyomdászát. 53. Ezzel az aktussal zárul le a vármegye s első nyomdászának több mint 15 éves kapcsolata. Ez az együttműködés a keszthelyi évek alatt zökkenőmentes ,,s Festetics György közreműködésével" nagy anyagi és szakmai sikerekkel jár. Később azonban — mint láttuk — a nyomdász hibájából elvezet a szakításig. Perger Ferenc még tíz évig fenn tudja tartani szombathelyi üzemét, de anyagi helyzete mindvégig labilis. Bár 1833-ban fizetésemelést csikar ki megyéjétől — mégis csak különböző manipulációkkal képes fenntartani üzemét. 54 Vásárol és üzembehelyez egy kőnyomógépet. Csupán az üzemeltetéshez szükséges engedélyt „felejti el" beszerezni. Feljelentik. A gépet elkobozzák, nyom47 A nyomdász többször manipulált a tűzifával és a papírvásárlással pl. ZML Közgy. jgyk. 1828. július 28. 2010; 1827. július 6. 1196. sz; 1829. június 1--21. 1648. sz. stb. 48 ZML Közgy. jgyk. 1830. aug. 9. 2264. sz. 49 U. o. 50 ZML Közgy. jgyk. 1830. nov. 8. 3464. sz. 51 Perger Sándor levele a vármegyéhez ZML Acta Congr. 1831. máj. 14. 1584. sz. • r ' 2 U. o. 53 ZML Közgy. jgyk. 1831. máj. 14. 1584. sz. 54 Perger szombathelyi éveiről lásd KUNTÁR i. m. 25—29. p.