Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)

Gyimesi Endre: A Zala megyei nyomdászat kezdetei.

2. Minden gyűlésbéli Currenseket 660-szor kelletik kinyomtatni, minden Currensek 2 árkusokból állván és ezt 4 garasával számlálván, mégyen egy Gyűlésbéli Currensek kinyomtatása ára 132. fta és így a Köz, és kisebb gyülekezetek Esztendőnként legalább is nyolcszor tartatván tészen öszvességesen a Currensek nyomtatásbéli ára 1 056,— Ft. Ezeken kívül nyomtattatnak Limitátiók, Perceptorális Extractusok, Exactori Tabellák és még némely effélék, melyeknek bizonyos száma meg nem határoztatthatván, a nyomtató által azonban ezeknek is úgy más elől forduló nyomtatásának el készíttése is meg ajáltattván áltáljában a fellebb ki tett munkák árával egyetemben . . . esztendők által áltáljában fizetésül 1 200 forintokat oly feltétellel, hogy múlt 1821-ik esztendőben megesett december hónap első napjátúl kezdvén továbbra a könyvnyomtató maga szerezze meg és fizesse szállását. A papiros, melly a munkákra fordíttatott, eddig a nemes vármegye által adatott, ennek ára is, ha egy-egy kontz 15 garasával vétetik reá megy 300, vagy 350 forintja, melly papíroknak kiállítását ennek utána a nyomtató magára vállalván kíván azért a nemes vármegyétől 30 ölly tüz fát a szállására szállítatni. A Currenseknek öszvekötését is a fellebb írt bérért magára vállalja a Nyomtató, melyért 1819-dik Esztendőben fizettettek a Ns. Vármegye Cassájábul 31 f. 9 xrok. 1820. esztendőben ismét 40 forintok."

30 Bár Perger rosszabul járt, a Vas vármegyeinél magasabb évi fizetése megmaradt. Nagy veszteség érte azonban azzal is, hogy csak a Jegyzői Hivatal által engedélyezett nyomtatványok előállítására kap jogot. így elesik számos egyéb megrendeléstől. A lassan bontakozó politikai és kulturális élet dokumentumai így csak a vármegyén kívül kaphatnak nyomdafestéket. (Egyébként mivel Zalaegerszegen gimnázium nem volt, így a cenzori teendőket az egerszegi nyomda esetében hivatalos nyomtatványok tekintetében a nótárius, egyházi kiadványoknál a plébános látta el.) Üzleti vállalkozásait ebben az időszakban Szombathelyen is kudarcok érik. Annak ellenére, hogy fennállása óta talán a legtöbb kiadványt jelenteti meg,

31 1822-ben a csőd szélére kerül. Vagyonát zár alá veszik, s Vas vármegye kezdeményezi a zalaegerszegi fióküzem bezárását is.

3- Zala megye nem teljesíti a kérést, nem íratja össze Perger zalaegerszegi vagyonát (megfosztva ezzel a késői kor kutatóját egy fontos művelődéstörténeti adaléktól). Az viszont kiderül a válaszlevélből, hogy Perger egy legénnyel dolgozik az üzemben, s a vármegye megbízatásain kívül egyéb jövedelemmel nem rendelkezik.*'

3 Az élelmes üzletember azonban hamar kivágja magát az anyagi gondokból. 1823-ban már mindkét nyomdája nagy intenzitással dolgozik. Ebből az évből származik a zalaegerszegi nyomda első ismert kiadványa egy nyolcadré:i0 ZML Acta Congr. 1822. jan. 7. 77. szám és Közgy. jgyk. 1922. jan. 7. 77. sz. :!l

Lásd: ULREICH: i. m. 66—68. p. ,2

ZML Közgy. jgyk. 1922. aug. 5. 1587. sz. "ZML Közgy. jgyk. 1922. okt. 15. 2205. sz. „...az általunk megajánlott esztendőbéli fizetése pedig nem oly felesleg való, hogy abbul a maga, és legénye élelmére szükséges költségek kipótlása után, valamellyes summát félre tehetne, annak fizetését legkevesebb részben is zár alá nem vétethetjük."